Riasztó: Ausztriában 18 folyó szenved hatalmas vízveszteségtől!

Riasztó: Ausztriában 18 folyó szenved hatalmas vízveszteségtől!

A Greenpeace környezetvédelmi szervezet aggasztó fejleményekre figyelmeztet Ausztriában a vízkészletekkel kapcsolatban. Egy átfogó elemzés során 18 osztrák folyó több mint 78 000 mért értékét vizsgálták meg a júliustól szeptemberig tartó nyári hónapokban. Az eredmények azt mutatják, hogy a legtöbb folyóban jelentősen csökkent a vízhozam. Összességében 18 folyóból 15 vízszintje esett le 1977 óta, ami rávilágít az aggasztó helyzetre, amely nemcsak a csapadékmennyiség változása miatt, hanem az elmúlt 40 évben 17 százalékkal nőtt növekvő párolgás miatt is aggasztó.

A csökkenés egyes folyókban különösen drámai. A Pinkán például csaknem 60 százalékkal csökkentek az átlagos alacsony értékek, míg a Stremben 41 százalékos átlagos vízveszteség ugyanebben az időszakban. A vorarlbergi Lechnek is aggasztó a helyzete 16 százalékkal kevesebb vízzel, a Rajnával pedig 12 százalékkal. A vizsgált időszakban a Duna annyi vizet veszített, mint a Mura összesen.

Okok és következmények

Ennek a vízveszteségnek az okai sokfélék, de szorosan összefüggenek az éghajlati válsággal. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a lefolyás változása nemcsak a csapadékhoz, hanem a párolgáshoz és a hőmérséklet emelkedéséhez is kapcsolódik. Ausztriában a hőmérséklet 3,1 fokkal volt az iparosodás előtti szint felett 2024-ben, ami destabilizálta a vízkészletet, és gyakoribb szélsőséges időjárási eseményekhez vezetett.

Ezek a változások nemcsak az ökoszisztémákat érintik, hanem jelentős hatással vannak a mezőgazdaságra, az ivóvízellátásra, a hajózásra és a vízenergiára is. Ez utóbbi a legnagyobb energiaforrás Ausztriában, a bruttó villamosenergia-termelés 61 százalékát adja. A Greenpeace ezért felszólítja az osztrák kormányt, hogy tegyen olyan intézkedéseket, mint egy átlátható vízkivételi nyilvántartás és egy robusztus vízügyi stratégia a folyók renaturálására.

Szükséges intézkedések

Az EU már világos keretet biztosított a cselekvéshez: az EU helyreállítási rendelete arra kötelezi a tagállamokat, hogy 2030-ra ökoszisztémáik 20 százalékát hozzák természetközeli állapotba. Ezek a követelmények döntő fontosságúak az osztrák vízügyi ágazat számára. A Klímaminisztérium 2026-ra tervezi kihirdetni a vízkivételről szóló rendeletet, és tudósokkal együttműködve vízgazdálkodási tanulmány készül a klímaválság hatásainak átfogó dokumentálására.

A vízhiány és az áradások jelentette kihívások leküzdéséhez az integrált vízkészlet-gazdálkodás (IWRM) kulcsfontosságú. Ennek célja a vízkészletek és talajok hatékony kezelése, valamint az összes érdekelt fél igényeinek figyelembevétele a környezet túlzott kiaknázása nélkül. A természetalapú megoldások egyre fontosabbá válnak a vízháztartás fenntartható javítása és a szélsőséges időjárási eseményekkel szembeni ellenálló képesség előmozdítása érdekében.

Összegezve megállapítható, hogy Ausztriában a jelenlegi fejlemények sürgős cselekvési igényt mutatnak. Megfelelő intézkedések hiányában a vízkészletek helyzete a következő években is kritikus maradhat. A Greenpeace elemzése ismét szemlélteti, hogy a fenntartható megoldások mennyire fontosak a jövő nemzedékek vízellátásának biztosításában és az éghajlatváltozás hatásainak proaktív ellensúlyozásában.

A Greenpeace megállapításairól itt olvashat bővebben: Kis újság, ORF valamint GIZ.