A felnőttvédelmi törvény kritikája: a Fogyatékosok Tanácsa veszélyekre figyelmeztet!

A felnőttvédelmi törvény kritikája: a Fogyatékosok Tanácsa veszélyekre figyelmeztet!

Ausztriában a 2025-ös költségvetést kísérő törvény részeként vitatják a felnőttvédelmi törvény módosításait, amelyek jelentős ellenállásba ütköznek. Az Osztrák Fogyatékosügyi Tanács egyértelműen felszólalt e tervezett kiigazítások ellen, mivel azok potenciálisan veszélyeztetik az emberi jogok védelmét. Klaus Widl, az Osztrák Fogyatékosügyi Tanács elnöke arra hívja fel a figyelmet, hogy el kell kerülni a felnőttvédelmi törvény elhamarkodott módosításait, hogy ne veszélyeztessék a 2. felnőttvédelmi törvény által elért előrehaladást.

A javasolt jogszabály-módosítások főbb pontjai között szerepel egyebek mellett a bírósági felnőttképviselet megújítási határidejének háromról öt évre történő meghosszabbítása. Ezen túlmenően dönteni kell a kötelező elszámolás törléséről a megújítási eljárás során. A tervezet részét képezi annak a lehetősége is, hogy ügyvédek és közjegyzők is igénybe vehetők felnőtt képviselőként. Ezeket a változtatásokat a Fogyatékosok Tanácsa elfogadhatatlannak tartja, mivel megkérdőjelezik a fogyatékkal élők jogait.

Követelmények és értékelési folyamat

A Fogyatékosok Tanácsa felhívja Dr. Anna Sporrer igazságügyi minisztert, két konkrét pont törlését kéri a tervezetből: a megújítási határidő meghosszabbítását (ABGB 246. §), valamint a kötelező elszámolás törlését (AußStrG 128. §). Widl hangsúlyozza, hogy garantálni kell a fogyatékkal élők emberi jogainak védelmét, amit a tervezett megszorítások komolyan megkérdőjeleznek.

Fontos az is, hogy az Igazságügyi Minisztériumban 2024 nyara óta egy munkacsoport dolgozik a felnőttvédelmi törvény értékelésén. A tervezett módosítás tehát egyenesen ellentmond e munkacsoport eredményeinek. Ezzel összefüggésben Ausztriát számos területen megrovásban részesítette az ENSZ Fogyatékos Emberek Jogai Szakértői Bizottsága legutóbbi állapotfelmérése során, 2023 augusztusában, miközben a 2. felnőttvédelmi törvényt pozitívan emelték ki.

Nemzetközi összefüggések és emberi jogok

Az ausztriai felnőttvédelmi törvényről szóló vita a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (UN-BRK) hátterében zajlik. Az egyezmény célja, hogy világszerte mintegy 1 milliárd fogyatékos ember számára előmozdítsa, védje és biztosítsa az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat. Németországban az ENSZ CRPD-jét 2009. február 24-én ratifikálták és 2009. március 26-án lépett hatályba, ami paradigmaváltást eredményezett a fogyatékosügyi politikában és a fogyatékkal élők emberi jogainak elismerését.

Az ENSZ CRPD olyan jogokat határoz meg, mint az oktatáshoz, a munka világához és a kulturális élethez való hozzáférés, és szabályozza az élet különböző területein való részvételt. A részes államok kötelesek rendszeresen jelentést benyújtani e jogok végrehajtásának állásáról, és aktívan végre kell hajtaniuk az Egyezményt. Ez a kötelezettség azt mutatja, hogy átfogó védelemre van szükség a diszkriminációval és kirekesztéssel szemben, amelyet Ausztriában a felnőttvédelmi törvény tervezett változtatásai veszélyeztethetnek.

A felnőttvédelmi törvény reformjainak kérdése illusztrálja az emberi jogok védelmét szolgáló jogalkotási intézkedések kulcsfontosságú szerepét, és rámutat a probléma nemzetközi jellegére, amint azt a Német Emberi Jogi Intézet is hangsúlyozza. Az ENSZ CRPD közös célja továbbra is az, hogy minden fogyatékossággal élő ember egyenlő és teljes körű hozzáférést kapjon jogaihoz, és hogy a szükséges védelmi mechanizmusok működjenek.

A következő lépések tekintetében még várat magára, hogyan alakul a jogi helyzet, és hogy lesz-e párbeszéd a politikai döntéshozók és a fogyatékosjogi mozgalom képviselői között.