Grimme-díj 2025: TELJES BIZALOM Kína sötét felügyeleti technológiájában!
A Grimme-díjakat 2025. április 4-én adják át. A díjnyertes „Total Trust” című dokumentumfilm kiemeli Kína megfigyelési technológiáját.
Grimme-díj 2025: TELJES BIZALOM Kína sötét felügyeleti technológiájában!
A 61. Grimme-díj zsűrijének döntéseit 2025. március 6-án hirdették ki. A jelölt produkciók közül kiemelkedik a ZDF/ARTE koprodukciós „TOTAL TRUST – What China’t show the world” című alkotása, amely díjat nyert az Information & Culture versenyen. Az ünnepi díjátadóra április 4-én kerül sor a Marler Színházban. Jialing Zhang nemzetközileg díjnyertes dokumentumfilmje rávilágít a kínai megfigyelés árnyoldalára, és bemutatja, hogyan használják a modern technológiákat, beleértve a big data-t és a mesterséges intelligenciát (ön)cenzúrára és hatalommal való visszaélésre. ots.at jelentették.
A „Total Trust” a rezsim alatt szenvedő kínai emberek sorsát vizsgálja. Az esküdtszék hangsúlyozta, hogy Zhang milyen élénken ábrázolja a megfigyelő állam mechanizmusait, amely folyamatosan ellenőrzi és bünteti polgárait. Különösen érintett egy fiatal újságíró és családja, akik értékeikért és véleményükért küzdenek. A film már elérhető az ARTE könyvtárában, és riasztóan mutatja be a jelenlegi technológia veszélyeit, mivel a felügyeleti technológiák globális piaca gyorsan növekszik, és a becslések szerint 2027-re több mint 230 milliárd dollár lesz. total-trust.org.
Felügyeleti technológiák a fókuszban
A megfigyelési technológiák használatáról szóló vita nem korlátozódik Kínára. Hasonló technológiákat népszerűsítenek Európában, különösen Franciaországban és Németországban. Franciaországban a kormány azt tervezi, hogy a 2024-es olimpia idején bevezeti a mesterséges intelligencia által hajtott videó megfigyelést. Németországban a "bűnügyi előrejelző" szoftverek használata, amelyek nagy adatokat használnak gyanús profilok létrehozására, ellenállásba ütköznek a magánélet védelmezői részéről, akik attól tartanak, hogy ártatlan embereket indokolatlan megfigyelésnek vetnek alá. Az európai megfigyelési politikával kapcsolatos kritikus pillantások éppoly riasztóak, mint az EU-n kívüli országokban tapasztalható visszaélések, ahol a Finfisherhez hasonló cégek a felügyeleti technológiák engedély nélküli értékesítésével kerültek a címlapokra.
Ezenkívül Hollandiában botrány van a diszkriminatív AI-eszközök miatt, amelyek különösen a migránsokat célozták meg. Ezek az incidensek megkövetelik, hogy az EU AI-törvénye védje az emberi jogokat. Az Egyesült Királyságban is vannak lépések a gyülekezések szigorúbb ellenőrzésére, ami aggályokat vet fel az egyéni szabadságjogokkal kapcsolatban. A globális fejlemények azt mutatják, hogy a magánélet és az emberi jogok védelme továbbra is veszélyben van.