Európa a mesterséges intelligencia fejlődéséért küzd: az adatközpontok elmaradtak!
A cikk kiemeli Európa lemaradását az adatközpontok terén az Egyesült Államokhoz és Kínához képest 2030-ra, és tárgyalja az oktatási lehetőségeket.

Európa a mesterséges intelligencia fejlődéséért küzd: az adatközpontok elmaradtak!
Az adatközpontok európai, különösen németországi terjeszkedését olyan országok árnyékolják be, mint az USA és Kína. A vienna.at jelentése szerint Németországban a teljes telepített adatközpont-kapacitás 60%-kal, több mint 5000 megawattra (MW) növekszik, de a tervek szerint 2030-ra ez a növekedés nem elegendő. 2030-ra több mint kétszeresére, körülbelül 95 000 MW-ra nő. Kína is követi a példát az adatközpontok kapacitásának gyorsabb bővítésére irányuló stratégiával.
Összességében az előrejelzések szerint 2030-ra 70%-os, 28 000 MW-ra nő a teljesítmény Európában. A mesterséges intelligencia (AI) számítási teljesítményének jelentős növekedése figyelhető meg Németországon belül. A mesterséges intelligenciához felhasznált számítási teljesítmény arányát 2030-ig négyszeresére kell emelni 530 MW-ról 2020 MW-ra, ami az adatközpontok teljes teljesítményének körülbelül 40%-ának felel meg.
Növekvő energiaigények és kihívások
Az adatközpontok növekvő hálózata azonban kérdéseket vet fel az energiaigényekkel kapcsolatban. 2025-ben a németországi adatközpontok energiafogyasztása 21,3 milliárd kilowattóra (kWh) volt, ami az elmúlt tíz év közel megduplázódásának felel meg. Ez a fejlemény rávilágít azokra a kihívásokra, amelyekkel Európa szembesül, hogy lépést tartson a számítási teljesítmény globális versenyével.
A fent említett adatok mellett a német Bitkom egyesület kiemelte, hogy a jövő igényeinek kielégítése érdekében jelentősen fel kell gyorsítani az adatközpontok bővítését. Míg a magán- és állami szereplők Németország-szerte ennek megfelelően reagálnak, az USA és Kína előnye a számítási teljesítmény terén továbbra is jelentősnek tűnik.
Az oktatás és az innováció kulcsfontosságú
Egy másik releváns téma a digitális oktatás, amelyet a Nyílt Egyetem (放送大学) kínál. A Blogger Kikuchi kiemeli az ilyen intézménybe való beiratkozás előnyeit és hátrányait. Az előnyök közé tartozik az alacsony, 700 000 jen körüli tandíj, a nagyfokú tanulási rugalmasság, valamint a különböző tantárgyakból választható kurzusok lehetősége. Érdekes módon a felvételi vizsgák akadálya megszűnik, mivel a hozzáférést egy okmányellenőrzéssel nyitják meg. Minden diák diákigazolványt is kap, amely kedvezményt ad a tömegközlekedésben.
Másrészt azonban vannak olyan kihívások is, mint a motiváció fenntartásának nehézsége és a tanárokkal való többnyire egyoldalú kommunikáció. Kikuchi azt javasolja, hogy használja a közösségi médiát a diákok hálózatba szervezésére vagy személyes eseményeken való részvételre, hogy enyhítse ezeket a hátrányokat. A távoktatási egyetem azonban magas színvonalú oktatást kínál, amely lehetővé teszi a neves oktatók elérését.
A „H”: Egyszerű karakter
Végül szóba kerül az írás művészete is, különösen a „H” betű, amely a lettering.org szerint könnyen létrehozható. Három vonalból áll, és különböző változatokban rajzolható meg, például 3D-ben vagy kurzív tipográfiával. Érdekes módon a „H” a kerítés szimbólumából ered, ami megmagyarázza a formáját. Ennek a levélnek a megtanulása precizitást igényel, de gyorsan megtanulható, így megfelelő bevezetés a grafikai és betűtervezésbe.
Ez a sokrétű téma megmutatja, mennyire fontos lépést tartani a globális fejleményekkel a különböző területeken, legyen az technológia vagy oktatás.