Az EU védelmi miniszterei megvitatják: Ukrajna sorsa a mérlegen lóg!
Kaja Kallas, az EU külpolitikai főképviselője arról beszél, hogy Oroszország békére vágyik és támogatja Ukrajnát egy sorsdöntő héten.

Az EU védelmi miniszterei megvitatják: Ukrajna sorsa a mérlegen lóg!
2025. december 1-jén Brüsszelben sorra kerül az EU védelmi minisztereinek sorsdöntő találkozója, amelyen megvitatják Ukrajna támogatását az Oroszország elleni harcban. Kaja Kallas, az EU külpolitikai főképviselője megjegyezte, hogy Oroszország nem kíván békét, és a tárgyalások során fokozott európai támogatást kért Ukrajnának. Óva intett az Ukrajnára nehezedő egyoldalú nyomásgyakorlástól, és hangsúlyozta, hogy Oroszországot tárgyalási pozícióba kell helyezni a megoldás megtalálása érdekében. A vienna.at szerint a megbeszélések központi témái az Egyesült Államok és Ukrajna között a hétvégén lezajlott tárgyalások, valamint a befagyasztott orosz vagyon felhasználása.
A helyzetet erősíti Sebastian Hartmann német védelmi államtitkár értékelése is, aki szintén úgy látja, Oroszország részéről nincs hajlandóság a tárgyalásra. Kallas jóvátételre szólította fel Oroszországot az Ukrajnában okozott károk miatt, és hangsúlyozta az ország szilárd finanszírozásának sürgősségét. A legutóbbi EU-csúcson a tagállamok a megtorlások miatti aggodalmak miatt nem tudtak megegyezni az orosz eszközök felhasználásáról – jegyezte meg Bart De Wever belga miniszterelnök.
A befagyasztott eszközök előnyei
A befagyasztott orosz eszközök felhasználásáról szóló vitát Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke támogatja. Az Európai Parlament plenáris ülésén hangsúlyozta, hogy nincs is jobb haszna a befagyasztott vagyonnak. Ezek az EU-ban befagyasztott mintegy 200 milliárd euró értékű eszközök Ukrajna támogatására használhatók fel, mivel a tagállamok már beleegyeztek abba, hogy az alapokból származó kamatnyereséget Ukrajna javára fordítják – jelentette a Deutschlandfunk.
Németországban és más tagállamokban azonban komoly jogi akadályok állnak fenn, amelyek megnehezítik a vagyonelkobzást. De Wever belga miniszterelnök aggodalmának adott hangot a kockázatokkal kapcsolatban, és teljes viszonosságra szólított fel a javasolt kölcsön tekintetében. Petteri Orpo finn miniszterelnök ugyanakkor az orosz források finanszírozása mellett emelt szót. Ezek a kitartó viták rávilágítanak az EU-n belüli kihívásokra és eltérő nézetekre az Ukrajna támogatásával és az Oroszországgal kapcsolatos politikával kapcsolatban.
Kilátások és politikai következmények
A következő napok döntőek az EU Ukrajnával kapcsolatos pénzügyi politikája szempontjából. Az uniós országok állam- és kormányfői várhatóan új intézkedéseket fogadnak el Ukrajna 2026-os és 2027-es pénzügyi szükségleteinek biztosítására. Többek között 140 milliárd euró értékű hitelről tárgyalnak Ukrajna támogatására. Ezt a folyamatot tovább gyorsíthatják az Egyesült Államok által az olyan orosz olajcégek ellen bejelentett új szankciók, mint a Rosznyefty és a Lukoil, amelyeket Zelenszkij és Kallas ukrán elnök egyaránt üdvözölt – írja az Euronews.
Azt azonban még várni kell, hogy ezek a bonyolult tárgyalások és az EU-tagországok között kialakult nézeteltérések milyen hatással lesznek Ukrajna jövőbeni támogatására az Oroszországgal való konfliktusban. Egy világos célt szem előtt tartva – Ukrajna megerősítését – Európának és az Egyesült Államoknak nagy horderejű kihívásokkal kell szembenéznie, amelyek közös fellépést igényelnek.