Drón riasztójelzés Karup felett: Dánia a legnagyobb veszélyben!

Drón riasztójelzés Karup felett: Dánia a legnagyobb veszélyben!

2025. szeptember 27-én, pénteken este két azonosítatlan drónt észleltek a Karup Air Base, Dánia legnagyobb katonai bázisa felett. Ezek több órán keresztül a levegőben maradtak, eredetük máig ismeretlen. A kormány tisztviselői azt találgatják, hogy ez egy lehetséges „hibrid támadás”-e, ahogyan a vienna.at beszámol.

A helyzet a bázis körüli légtér ideiglenes lezárásához vezetett a polgári légi forgalom elől. Szombaton délelőtt a TV Midtvest televízió tájékoztatta a nyilvánosságot az esetről. A rendőrség „műveletnek” minősítette a helyzetet, mivel a drónok a repülőtéren belül és kívül egyaránt mozogtak. Jelenleg a dán fegyveres erők egységei vannak bevetve. Az azonban továbbra sem világos, hogy a drónokat el lehet-e fogni vagy azonosítani.

Szisztematikus fenyegetés a drónoktól

A dán kormány szisztematikus fenyegetésként írja le a drónrepüléseket. Ez azután történt, hogy az elmúlt napokban több helyen, köztük repülőtereken és katonai helyszíneken további észlelésekről számoltak be. Az érintett repülőterek közé tartozik Aalborg, Esbjerg és Sönderborg. Az első észlelések csütörtök este történtek Aalborgban, ahol állítólag különböző típusú drónokat használtak. A pontos típusok azonban jelenleg nem ismertek. A dán hatóságok azt gyanítják, hogy polgári halászhajók vagy teherhajók szolgálhatnak a drónrepülések bázisául – írja a ZDF.

A rendőrség már megkezdte a térfigyelő kamerák értékelését, és nyomokat keres. Drónt azonban egyelőre nem foglaltak le, és a rendőri egységek éjjel-nappal szolgálatot teljesítenek. A dán hadsereg a polgárok biztonsága érdekében úgy döntött, hogy nem lövi le a drónokat. Peter Hummelgaard igazságügyi miniszter törvénytervezetet is tervez a drónok lelövésének növelésére.

NATO és biztonsági intézkedések

A dán kormány azt fontolgatja, hogy a 4. cikk szerinti konzultációt kér a NATO-tól, Mark Rutte NATO-főtitkár pedig szolidaritásról és szoros együttműködésről biztosította Dániát. A NATO az Északi- és a Balti-tenger felett is fokozza a légtér megfigyelését. A jelenlegi helyzetben Törökország Awacs térfigyelő repülőgépeket telepített Litvániába a helyzet megfigyelésére. Eközben Oroszország tagadta, hogy bármi köze lenne a drónműveletekhez, Boris Pistorius szövetségi védelmi miniszter pedig Vlagyimir Putyin elnök stratégiájának részének minősítette az incidenseket.

Ebben a feszült légkörben a koppenhágai és az oslói repülőtereken is jelentős fennakadások vannak a drónok észlelése miatt. A dán kormány a drónrepüléseket egy hivatásos színész célzott akciójának tekinti, és feltételezik, hogy egy lehetséges támadás történt. Ebben az összefüggésben a drónok dániai és németországi műveleteinek jogi kerete is kiemelésre kerül, amely magas szankciókat ír elő a légi közlekedés megsértése esetén.

A gyanús drónrepülésekről szóló jelentések nem korlátozódnak Dániára. Németországban hasonló incidenseket rögzítettek a Rajna-vidék-Pfalz tartomány katonai létesítményeinél, például az Egyesült Államok Ramstein és Spangdahlem katonai bázisain. Ez egy olyan összehangolt megközelítés lehet, amelyet a hibrid hadviselés kontextusába helyeznek, amint azt a Liveye jelenti.