A tél illúzióvá válik: a szakértők a téli sárgarépára” figyelmeztetnek!

A 2025-ös téli időjárás-előrejelzések szokatlan eltérést mutatnak a várakozásoktól. Dominik Jung, szakképzett meteorológus szerint a jelenséget „téli sárgarépaként” emlegetik, mert a megjósolt tél nem valósul meg. Fagypont és hó helyett sok régióban enyhe hőmérséklet és eső esik, különösen az év elején. Január 6-án Németország nyugati részén akár 14 fokos hőmérséklet is várható. Ezek az enyhítő időjárási viszonyok a modern időjárási modelleknek, valamint a globális felmelegedésnek az eredménye, amely szokatlan januári hőmérsékletekhez vezet.

Jung rámutat, hogy az időjárási modellek gyakran túlbecsülik a hideget és a havat történelmi minták alapján. A jelenleg uralkodó meleg légtömegek lerombolták az eredeti téli várakozásokat. A szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy a globális felmelegedés kiszámíthatatlanabb időjárási mintázatokhoz vezet, és a téli időjárás pontos előrejelzése egyre nehezebb. Bár január közepére újabb hideget jósolnak, ennek valószínűsége továbbra is bizonytalan. A „téli sárgarépa” fogalma az igazi tél csalódott reményeit szimbolizálja, mint pl Higany jelentették.

A globális felmelegedés és következményei

A globális felmelegedés jelentős növekedést mutatott 2023-ban. A globális felszíni átlaghőmérséklet csaknem 1,5 Celsius-fokkal haladta meg az 1850 és 1900 közötti hasonló időszakot. Összehasonlításképpen: 2022-ben a hőmérséklet 0,3 fokkal volt alacsonyabb. Dr. Helge Gößling, az Alfred Wegener Intézet (AWI) munkatársa „meglepően magas” hőmérsékletről beszél, és az ember okozta hatásokra, az El Niño-ra és a vulkánkitörésekre mutat rá a hőmérséklet-emelkedés okaira. Ami különösen figyelemre méltó, hogy még nem találtak magyarázatot a 0,2 fokos növekedésre, ami döntő kérdés az éghajlatkutatásban.

A kutatócsoportok azt gyanítják, hogy az Atlanti-óceán északi részén található alacsony felhőzet hiánya közrejátszik a növekedésben. Az alacsony felhők visszaverik a napfényt és hűsítő hatást fejtenek ki, míg a magas felhők megtartják a hőt a légkörben. A felhőzet csökkenése alacsony tengerszint feletti magasságban különösen az északi középső szélességeken és a trópusokon volt megfigyelhető. Jelentősen csökkent az alacsony felhőzet az Atlanti-óceán északi részén, ami a globális középhőmérséklet emelkedésének egyik fő hajtóereje. Ezeket a fejleményeket a tengerfelszín felmelegedése és a légkörben lévő finom részecskék csökkenése is elősegíthette.

Gößling figyelmeztetése szerint a 1,5 Celsius-fok feletti globális felmelegedés közelebb lehet, mint azt korábban gondolták. Ez aláhúzza az éghajlati célok szigorításának sürgősségét és a szélsőséges időjárási események következményei elleni óvintézkedések megtételét, mint pl. napi hírek jelentették.