Karintiai nyugdíjasok a bíróságon: állatkínzás vagy önvédelem egy macska miatt?

Karintiai nyugdíjasok a bíróságon: állatkínzás vagy önvédelem egy macska miatt?

Egy mostani karintiai incidens kérdéseket vet fel az állatvédelemmel és az állatkínzás jogi megítélésével kapcsolatban. Egy 69 éves nyugdíjas élő csapdát állított fel, hogy elkapja a szomszéd „Klára” macskáját. Ennek az volt az oka, hogy a macska alomdoboznak használta a kertjét. Az incidens a klagenfurti regionális bíróság tárgyalásához vezetett, amelyben Lisa Kuschinsky bíró vezeti a férfi elleni vádemelést. A központi kérdés az, hogy a nyugdíjas magatartása felfogható-e állatkínzásnak, amely téma a társadalomban jelenleg egyre nagyobb teret kap. A Krone szerint „Klara” több órán keresztül csapdába esett, ami tovább dramatizálta a helyzetet.

Az ilyen események jogi keretét az állatvédelmi törvény határozza meg, amely minden állatot véd, beleértve a gerincteleneket és a gerincteleneket is. Világossá teszi, hogy az állatok nem dolgok, és különleges védelemre szorulnak. A törvény tiltja, hogy alapos ok nélkül elkerülhető fájdalmat okozzon állatoknak (állatvédelmi törvény 1. § 2. mondat). Ha az állatok megsérülnek, az állatvédelmi törvény és a német büntető törvénykönyv (StGB 303. §) alapján büntetőeljárás indulhat. A bonyolult jogi helyzet azonban gyakran oda vezet, hogy az állatok védelmét nem tekintik megfelelőnek, mivel a különböző bíróságok eltérően értelmezik a törvényt, amint az a [Tierschutzbund] magyarázataiban olvasható (https://www.tierschutzbund.de/en/animals-topics/animal-emergencies/animal-welfare-law/).

Nehéz helyzet az állatok számára Németországban

Németországban nem szabad alábecsülni az állatkínzás problémáját, különösen a mezőgazdaságban. Az állatvédő és állatvédő szervezetek olyan adatbázist tettek közzé, amely 2016 óta 163, korábban ismeretlen állatkínzás esetét dokumentálta. Ezek a leleplezések nem csupán „sajnálatos egyedi esetek”, hanem az állattenyésztésben elkövetett szisztematikus visszaélések képét festik. Az adatbázis tartalmazza Németország térképét a rögzített jogsértésekkel, amely kiemeli az állatjóléti problémákkal küzdő megyéket.

A mezőgazdaságban átlagosan csak 17 évente kerül sor ellenőrzésre, bár egyes szövetségi államokban, például Bajorországban, átlagosan 49 évente végeznek ellenőrzést. Ezt az ellenőrzést gyakran előre bejelentik, ami nagymértékben korlátozza tényleges hatékonyságát. Ez aggasztó közlekedési területhez vezet, ahol a dokumentált esetek mindössze 15%-a eredményezett bírságot, és csak 3%-a vezetett állattartási tilalomhoz.

A mostani klagenfurti tárgyalás ismét az állatvédelem kérdésére hívja fel a figyelmet. Továbbra is reménykedni kell abban, hogy az állatkínzás jogi keretei és társadalmi megítélése egyaránt megváltozik az állatok védelmének javítása érdekében.