Az FPÖ figyelmeztet: A videó megfigyelésnek meg kell védenie az állampolgárok szabadságát!

Az FPÖ figyelmeztet: A videó megfigyelésnek meg kell védenie az állampolgárok szabadságát!

Az FPÖ belügyi szóvivője, NAbg. Mag. Gernot Darmann kritikusan kommentálta Karner belügyminiszter videomegfigyelés iránti törekvését. Míg az FPÖ általában támogatja a videokamerás megfigyelést, Darmann az ebből fakadó esetleges totalitárius állapotokra figyelmeztet. Hangsúlyozza, hogy a videokamerás megfigyelést nem szabad általánosan alkalmazni, hanem kifejezetten az úgynevezett „bűnözési hotspotokon”. Darmann csak különleges helyzetekben látja értelmét ennek a technológiának a használatának, például a rendőrség támogatására a keresésekben.

„Fontos, hogy megőrizzék a nem érintett járókelők alapvető jogait és szabadságjogait” – mondta Darmann, és bírálta, hogy nem szabad ok nélkül kémkedni a polgárok után. Ezt a nézőpontot támasztják alá a videós megfigyelésről szóló viták is Németországban, ahol több ezer és ezer kamera rögzíti emberek millióinak viselkedését. Németországban a városok, tömegközlekedési vállalatok, cégek és magánszemélyek gyakran használják a videó megfigyelést az emberek és a vagyon védelmére, valamint a bűncselekmények megelőzésére és üldözésére, ahogy a [bfdi] kifejti.

Célzott ellenőrzés és jogalap

Darmann a videokamerás megfigyelés alkalmazását is annak a „biztonsági csomagnak” tekinti, amelyet Herbert Kickl FPÖ belügyminiszter és az ÖVP idején kezdeményeztek. A csomag központi eleme a „gyorsfagyasztás” eljárás, amely lehetővé teszi a videó megfigyelési adatok hatósági felhasználását. Az FPÖ emellett nagyobb rendőri jelenlétet és nulla bevándorlási vonalat szorgalmaz a többek között a végrehajtó hatalom leépítéséből és az ellenőrizetlen tömeges bevándorlásból adódó biztonsági problémák ellensúlyozása érdekében.

Másrészt a videokamerás megfigyelés beavatkozást jelent az információs önrendelkezéshez fűződő alapvető jogba, ami az EU általános adatvédelmi rendeletében (GDPR) egyértelműen szerepel. Németországban szigorú szabályozás vonatkozik annak biztosítására, hogy az ilyen intézkedések jogi kerettel rendelkezzenek, és ne legyenek önkényesek. Az algoritmikus arcfelismerő technológiák, amelyek közül néhányat kísérleti projektekben teszteltek, etikai kérdéseket is felvetnek, mivel megalapozatlan intézkedéseket, például letartóztatásokat eredményezhetnek, és növelhetik a társadalmi egyenlőtlenségeket.

Nemzetközi összehasonlítások és stratégiai különbségek

Egy videó megfigyelésről szóló tanulmány rendkívüli különbségeket mutat a kamerák sűrűsége között világszerte. Míg Dubaiban a legnagyobb a sűrűség, több mint 8500 kamera/km², Münchenben mindössze 32 kamera/km². A mintegy millió nyilvános kamerával rendelkező London ezzel szemben szinte kizárólag a bűnözés, a terrorizmus elleni küzdelem és a forgalom ellenőrzésére használja ezeket. Az adatvédelmi jogvédők azonban ezekben az esetekben figyelmeztetnek a magánélet esetleges megsértésére, és a videomegfigyelés kiterjesztésével kapcsolatos viták Németországban gyakran a sűrűn frekventált vagy bûnözéssel sújtott helyekre összpontosítanak.

Németországban megoszlik a közvélemény. A támogatók azzal érvelnek, hogy a videokamerás megfigyelés növelheti a bűncselekmények felderítésének arányát, míg a kritikusok a polgári szabadságjogok esetleges korlátozására hívják fel a figyelmet. Tanulmányok azt mutatják, hogy a videó megfigyelés befolyásolhatja az emberek viselkedését, és hidegrázó hatáshoz vezethet, amikor a polgárok engedelmesen viselkednek az esetleges hátrányok elkerülése érdekében, ahogyan azt az [all-about-security] is említi.

A videofelügyeleti technológiák használata továbbra is ellentmondásos, és a biztonság és az adatvédelem közötti egyensúly minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kap.