Von der Leyen tűz alatt: veszélyben van a Green Deal?

Von der Leyen tűz alatt: veszélyben van a Green Deal?

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke legutóbbi, az Unió helyzetéről szóló beszédében az egység, a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság szükségességét emelte ki. Ugyanakkor azt is elismerte, hogy a Green Deal nem rendelkezik a kívánt teljes támogatással. A kritikusok azzal vádolják, hogy fokozza a deregulációt, amely rövid távú ipari érdekeket szolgál, és ellentétes a klímasemlegesség hosszú távú céljával. Míg von der Leyen a „zöld megállapodás erejéről” beszélt, az EU pedig megismételte, hogy 2050-re klímasemleges akar lenni, a konkrét intézkedéseket és azok végrehajtását úgy tűnik, más megvilágításba helyezik. – írja az Ökonews hogy a szabályozás lazítását célzó gyűjtőcsomagok özöne közeleg, nyolcmilliárd euró megtakarítást hirdetve.

Ennek a deregulációnak jelentős következményei lehetnek. Egy jelentés szerint a meglévő uniós környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásának elmulasztása évente 180 milliárd euróba kerül. Az Európai Környezetvédelmi Hivatal aggasztó kétségeket vet fel az új többéves pénzügyi keretben a környezetvédelmi intézkedések tervezett finanszírozásával kapcsolatban, ami tovább veszélyeztetheti a zöld megállapodás végrehajtását. Patrick ten Brink, az EEB főtitkára az éghajlati válsággal szembeni „megtévesztés állapotának” minősítette von der Leyen beszédét.

A Green Deal áttekintése

Az európai zöld megállapodás ambiciózus projektté nőtte ki magát, amelynek célja, hogy az EU-t 2050-re klímasemlegessé tegye. A Bizottság az üvegházhatású gázok kibocsátásának 55%-os csökkentését tervezi 2030-ra az 1990-es szinthez képest. Ez 47 egyedi intézkedést foglal magában különböző ágazatokban, például a közlekedésben, az iparban és a kereskedelemben. Fontos elemek az uniós kibocsátáskereskedelem, az új klímatarifa és az éghajlat-szociális alap, hogy összhangba hozzák a gazdaságot és a környezetet. A Szövetségi Polgári Oktatási Ügynökség foglalkozik ezzel a kérdéssel a projekt kihívásait és lehetőségeit.

A COVID-19 világjárvány és az ukrajnai háború azonban jelentősen megváltoztatta a gazdasági környezetet. Németország a cseppfolyósított gáz importjának bővítését és ideiglenes széntüzelésű erőművek alkalmazását tervezi, ami megkérdőjelezi a fenntarthatósági célokat. Jelentős aggodalomra ad okot az is, hogy a zöld megállapodás veszélyeztetheti az EU versenyképességét, mivel az EU a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának csupán 7,3%-át bocsátja ki. Különösen a kelet-európai országok, amelyek erősen támaszkodnak a szénre, fenntartásokat fogalmaznak meg a célokkal kapcsolatban.

Nemzetközi együttműködés és szociális szempontok

A nemzetközi együttműködésnek, például egy „klímaklub” keretein belül, nemcsak saját kibocsátásának csökkentését kell segítenie az EU-nak, hanem globális szinten is lendületet kell adnia. A társadalmi szempontok központi jelentőségűek, mivel a dekarbonizáció eltérő módon érintheti a népesség különböző csoportjait. Ezért elengedhetetlenek a társadalmi kiegyenlítésre irányuló javaslatok a CO2-árból származó bevételek alacsony jövedelmű háztartások számára történő újraelosztása révén. Ahogy a Szövetségi Polgári Oktatási Ügynökség mutatja, az elmúlt években eltolódott a hangsúly az éghajlati kérdésekre, különösen a Zöld Párt és a Péntekek a Jövőért mozgalom politikai térnyerését követően.

Az előttünk álló kihívások, valamint a közvetlen gazdasági érdekeknek a hosszú távú környezetvédelmi célokkal szembeni előtérbe helyezése, kérdéseket vet fel az EU klímapolitikájának jövőjét illetően. Egyre növekszik a von der Leyenre nehezedő nyomás, hogy olyan megoldásokat találjanak, amelyek egyrészt erősítik az ipart, másrészt figyelembe veszik a klímavédelmet. A társadalmi igazságosság és fenntarthatóság felé tett pozitív lépéseket a dereguláció veszélye és a környezeti ügyek elhanyagolása veszélyeztetheti.