Ritka tengeri csillagkövületet fedeztek fel Pfändében: kincs a miocénből!

Ritka tengeri csillagkövületet fedeztek fel Pfändében: kincs a miocénből!

Figyelemre méltó kövületi felfedezés keltett feltűnést a Bregenz melletti Pfändenben. A felső-tengeri melaszban felfedeztek egy tengeri csillagot, amelynek maradványait rendkívül ritkaságnak tekintik. Általában az ásványi vázzal nem rendelkező tengeri csillagokat nehéz kövületként megtalálni, mert szerkezetük gyakran eltörik a bomlási folyamat során. Ahogy a Kis újság Állítólag a tengeri csillagot különleges lerakódási körülményekkel meg lehet őrizni. Feltételezések szerint az állat akkoriban belesüllyedt a tengerfenéken lévő puha iszapba, és nem sokkal később homok borította be, valószínűleg egy vihar következtében.

A lelet Asteriacites stelliformis néven ismert, és egy homokkőlap alján található. Más kövületeket is felfedeztek a Felső-Molasse területén végzett terepvizsgálatok során, köztük csigákat, osztrigákat és fésűkagylókat. Ritkaságnak számít ezen a vidéken a több éve talált üreges tengeri sün is. A tengeri csillag maradványai rendkívül ritkák Vorarlbergben, ami ezt a leletet különösen figyelemre méltóvá teszi.

Geológiai hátterek

A Melasz-medence, amelyben ezt a fosszilis felfedezést végezték, körülbelül 800 km hosszú, és az eocén/oligocén átmenet során jött létre, amikor a Pennine-óceán bezárult. Ez a geológiai fejlődés az adriai és az európai lemezek ütközését eredményezte, ami az európai kontinentális lemez süllyedéséhez vezetett. A „melasz” néven ismert medencében található lerakódásokat gyengén megszilárdult üledékek, például homok, iszap és márga, valamint egyes konglomerátumok és mészkövek jellemzik. A „Molasse” név franciából származik, jelentése „puha”, ami ezen üledékek természetét írja le melasz-haie-rochen.de.

A Melasz-medence feltöltődése az alsó oligocéntől a felső miocénig tartott, körülbelül 25 millió évig. Az üledékképződés számos tényezőtől függött, beleértve a süllyedést és az orogenitást. A fő hordalékutánpótlás az Alpokból származott, vagyis az Alpok peremén volt a legnagyobb vastagság, akár 5000 m.

A fosszilis diverzitás evolúciója

A Melasz-medence geológiai adottságai számos kövület kialakulásához járultak hozzá. A különböző típusú melaszokra való szisztematikus felosztás kulcsfontosságú a regionális geológia megértéséhez. Ez magában foglalja a tengeri melaszt, a brakkvíz melaszt és az édesvízi melaszt, és a legalacsonyabbtól a felső rétegig terjed paleontology.geosciences.uni-muenchen.de.

A Melasz-medence litosztratigráfiai felosztása összesen hat csoportot foglal magában, amelyek mindegyike további betekintést nyújt a kövületi fauna geológiai történetébe és fejlődésébe. A kutatás szempontjából különösen fontosak a medence északi és déli szélén kialakuló kiemelkedési viszonyok. A tengeri csillag felfedezése nemcsak tudományos érdeklődésre tart számot, hanem a „Der Steinkern” gyűjtői magazin „A hónap kövülete” címére is jelölték, ami kiemeli e történelmi lelet fontosságát.