Netanjahu fokozza a nyomást a Hamaszra: túszejtés, mint tűzper!

Netanjahu fokozza a nyomást a Hamaszra: túszejtés, mint tűzper!

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök fokozott katonai nyomással fenyegette meg a Hamaszt a Gázai övezetben, ha a megmaradt túszokat nem engedik szabadon. Netanjahu parlamenti beszédében hangsúlyozta, hogy az izraeli intézkedések magukban foglalhatják a területek elfoglalásának lehetőségét. Védelmi minisztere, Israel Katz korábban azt javasolta, hogy a Gázai övezet területeinek annektálása egy lehetőség, ha a Hamász továbbra is túszokat tartana. Jelenleg 58 túsz van a Hamász kezében, ami viszont arra figyelmeztet, hogy az izraeli kísérletek a túszok erőszakkal való kiszabadítására az életüket veszélyeztethetik.

A Hamász azt is közölte, hogy mindent megtesz a túszok biztonsága érdekében, ugyanakkor felszólította Izraelt, hogy ne folytassa a támadásokat a Gázai övezetben. Ez az agresszív retorika azután született, hogy Izrael újraindította a légicsapásokat a Hamász célpontjai ellen. Ez az első katonai előretörés a tűzszünet január 19-i vége óta. Múlt szerdán az izraeli hadsereg is új szárazföldi hadműveletet indított a Gázai övezetben, hogy nyomást gyakoroljon a Hamaszra.

Katonai eszkaláció a Gázai övezetben

A harcok újrakezdésének már végzetes következményei voltak: a Hamász által ellenőrzött Gázai övezet egészségügyi hatósága szerint a támadások kezdete óta legalább 830 ember vesztette életét, ez a szám független módon nem ellenőrizhető. Ez a helyzet képezi a hátteret Izrael kritizált katonai stratégiáinak, amelyek célja a Hamász katonai képességeinek megsemmisítése és a túszok kiszabadítása.

A konfliktus gyökerei messze nyúlnak vissza. 2023. október 7-én az elmúlt évek egyik legvéresebb incidense történt, amikor a Hamasz atrocitásokat követett el, amelyek során körülbelül 1200 ember meghalt, és körülbelül 250 embert ejtett túszul a Gázai övezetben. Az izraeli kormány úgy reagált az eseményekre, hogy megpróbálta korlátozni a Hamász katonai lehetőségeit. Ennek ellenére Izrael katonai sikerei korlátozottak. Bár 2024 májusáig 14 000 Hamász harcost öltek meg, a Hamász folytatta az izraeli katonák és civilek elleni támadásokat.

Humanitárius válság és geopolitikai dimenziók

A Gázai övezet humanitárius helyzete most katasztrofális. Körülbelül 1,7 millió ember kényszerült lakóhelyük elhagyására, és sok terület vált lakhatatlanná a folyamatos bombázások miatt. Az erőszak és a pusztítás a palesztinok és az izraeliek kollektív traumájára is utal. A palesztinok gyakran a Nakba szemüvegén keresztül szemlélik a konfliktust, 1948-ban 700 000 honfitársuk elmenekülését és kiutasítását.

Eközben a nemzetközi közösség, beleértve az Egyesült Államokat és az EU-t is, megpróbálja enyhíteni a konfliktust, és humanitárius segítséget nyújtani a Gázai övezetnek. A tartós béke azonban még messze van, mivel az oslói folyamatot kudarcnak tekintik. Az izraeliek és palesztinok között a 19. századra visszanyúló történelmi rivalizálást a jelenlegi katonai konfliktusok csak fokozzák.

A kétállami megoldás megtalálására irányuló minden erőfeszítés ellenére a konfliktus továbbra is területi és etno-nemzeti jellegű, ugyanazon területre vonatkozó versengő igényekkel. Annak ellenére, hogy ismétlődő kísérletek folynak a béke előmozdítására, a Hamász és a Hezbollah oroszbarát és iráni támogató struktúrái hatalmi tényezőkként jelennek meg, amelyek tovább bonyolítják a helyzetet.

Hogy a régió hova fejlődik, az bizonytalan. A jelenlegi katonai konfrontáció a jelek szerint csak szítja a feszültséget, miközben a palesztin és izraeli civilek szenvedik a következményeket. Remélhetőleg hamarosan békés megoldás születhet az elviselhetetlen humanitárius körülmények javítására.

A közel-keleti konfliktus történelmi és jelenlegi hátteréről a honlapon találhatók információk Szövetségi Polgári Oktatási Ügynökség.