Sikeres Szojuz rakéta: az ISS új űrküldetést kapott!

Sikeres Szojuz rakéta: az ISS új űrküldetést kapott!

2025. április 8-án sikeresen megérkeztek a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) Jonathan Kim amerikai űrhajósok, valamint Szergej Risikov és Alekszej Subrizki orosz űrhajósok. Ez jelentett Bécs.at. A Szojuz hordozórakéta reggel szállt fel a kazahsztáni Bajkonuri kozmodrómról, és vitte a triót az űrbe.

Körülbelül három órával az indítás után sikeresen továbbították a Szojuz űrsikló dokkolási manőverét az ISS-re. Ez a küldetés a 73. ISS-küldetés része, melynek során a legénység összesen 245 napot tölt majd az űrben. Többek között két űrsétát és számos tudományos kísérletet terveznek.

Két űrhajós első küldetése

Rizsikovnak ez a harmadik repülése az űrbe, míg Zubritszkij és Kim először jár az űrben. Köztudott, hogy az ISS az emberiség legnagyobb és leghosszabb ideig működő űrállomása. 1998 óta működik nemzetközi együttműködésben, amely 16 országot és öt űrügynökséget foglal magában, köztük a NASA-t (USA), a Roskosmost (Oroszország) és az ESA-t (Európa).

A Föld körül 400 km-es magasságban keringő ISS a legnagyobb ember alkotta objektum az űrben, és körülbelül 93 percet vesz igénybe egy pálya megtétele. Lenyűgöző méretei körülbelül 109 m × 51 m × 73 m, súlya pedig körülbelül 450 tonna. Az ISS-t 2000. november 2. óta állandóan űrhajósok lakják.

Kutatás és az ISS jövője

A költséges kezdeményezés, amelynek építése és üzemeltetése 2018-ig több mint 100 milliárd eurót igényelt, számos tudományos kísérletet és kutatási projektet szült, és továbbra is folyamatosan kap rakományt és személyzetet. A legénység héttől tízig terjedhet, a folyamatban lévő expedícióktól és a küldetési követelményektől függően.

Az ISS várhatóan legalább 2028-ig fog működni, figyelembe véve a 2030-ig vagy azután történő lehetséges használatot. Oroszország saját űrállomás építését tervezi az ISS lejárta után. Ezek a fejlemények kérdéseket vetnek fel a nemzetközi űrutazás jövőjével és a különböző nemzetek ezen a téren betöltött szerepével kapcsolatban, különösen, mivel Kína saját űrállomást üzemeltet, miután nem vett részt az ISS-ben.

Az ezekkel a küldetésekkel és űrprojektekkel eddig elért lenyűgöző eredmények az ISS-t nemcsak a tudományos kutatás központjaként, hanem a nemzetközi űrbeli együttműködés kulturális szimbólumaként is megerősítik.