Ernst Fehr viselkedési közgazdász: A gazdaság forradalma kísérletekkel!

Ernst Fehr viselkedési közgazdász: A gazdaság forradalma kísérletekkel!

Ernst Fehr vezető viselkedési közgazdász, a Zürichi Egyetem professzora 2025. május 16-án Bécsben tartott vitaindító beszédet az Osztrák Tudományos Akadémián (ÖAW). „Az empirikus és viselkedéstudományi forradalom a közgazdaságtanban” címmel Fehr a tudományágon belüli alapvető változásokat taglalta, amelyeket a kísérleti kutatások és kísérletek idéztek elő. Fehr beszédében megjegyezte, hogy az elmúlt 50 évet olyan forradalmi fejlődés jellemezte, amelyet az erős számítógépek és a modern empirikus módszerek tettek lehetővé. Ezek az előrelépések lehetővé teszik a kutatók számára, hogy pontosan teszteljék és megértsék az ok-okozati összefüggéseket.

Fehr, aki 1956. június 21-én született Keményben, a viselkedési közgazdaságtan egyik legjelentősebb kutatójaként vívta ki magának hírnevet. Többek között foglalkozik a termékek összetettségével és a fogyasztói döntésekre gyakorolt ​​hatásával. Egy szemléltető példa előadásából egy amerikai szálloda volt, ahol a vendégeknek külön kellett fizetniük az ágyak megvetéséért. Ez a gyakorlat nemcsak a komplexitást, hanem az ügyfelek költségeit is növeli, ami a vállalatok stratégiai lépéseként értelmezhető a „keresési költségek” növelésére.

Vállalkozói stratégiák és kísérletek

Fehr beszédében bírálta egyes cégek taktikáját, amelyek szándékosan növelik az ügyfelek keresési költségeit, hogy megnehezítsék a más szolgáltatókra való átállást. Arra is rámutatott, hogy az olyan cégek, mint a Google és az Amazon, minden nap kísérleteket végeznek az ügyfelek viselkedésének befolyásolására. Ez kérdéseket vet fel az ilyen stratégiák etikai vonatkozásait illetően.

Munkája kiterjed az egyéni preferenciák, a társadalmi normák és a csoportkultúrák vizsgálatára is. Fehr a bizalom és a társadalmi normák gazdasági magatartásra gyakorolt ​​okozati hatásait is elemzi. Egyik legújabb tanulmánya azt vizsgálta, hogy az üzleti kultúrák ösztönzik-e a túlzott kockázatvállalást, ami hozzájárult a 2008-as pénzügyi válsághoz.

A bizalom és az intézmények szerepe

Fehr kutatásában kimutatta, hogy a fellendülés idején az egyének hajlamosabbak a kockázatkerülőkre, ami megerősíti a gazdasági csúcspontokat. Ezzel szemben a válság idején óvatosabbá válnak, ami a pénzügyi eszközök árfolyamának eséséhez vezet. Megjegyezte, hogy a bizalom vagy az intézményi szabályok önmagukban nem elegendőek a hatékony gazdasági interakciók biztosításához. Inkább bizalomra és szilárd intézményi struktúrákra van szükség.

Fehr a „FehrAdvice” társalapítója is, ahol az empirikus tudást teszi elérhetővé a vállalatok számára. Arra azonban figyelmeztet, hogy a tudomány gyakran inkább a hitet hangsúlyozza, mint az empirikus bizonyítékokat. Ez egy veszélyes tendencia, amely ellen küzdeni kell. Fehr sikerei és meglátásai ismeretében nem gondolkodik egy esetleges Nobel-díjon, és el akarja távolítani magát a külvilág elvárásaitól.

Fehr munkásságának fontosságát nemcsak számos kitüntetése mutatja, hanem az akadémiai közösségben betöltött aktív szerepe is, olyan neves folyóiratokban publikált, mint az American Economic Review és a Journal of Political Economy. Eredményei jelentősen hozzájárulnak a közgazdaságtan további fejlődéséhez és az emberi viselkedés gazdasági összefüggéseiben való megértéséhez.