A viselkedési közgazdász Ernst Fehr: A gazdaság forradalma kísérletek révén!

A viselkedési közgazdász Ernst Fehr: A gazdaság forradalma kísérletek révén!

Wien, Österreich - Ernst Fehr, a Zürich Egyetem vezető viselkedési közgazdásza és professzora, 2025. május 16 -án tartott előadást a bécsi Osztrák Tudományos Akadémián (ÖAW). Az "Empirikus és viselkedési forradalom a közgazdaságtanban" cím alatt Fehr az empirikus kutatások és kísérletek által okozott fegyelem alapvető változásaival foglalkozott. Beszédében Fehr úgy találta, hogy az elmúlt 50 évet a forradalmi fejlődés alakította ki, amelyet erőteljes számítógépek és modern empirikus módszerek tette lehetővé. Ez az előrelépés lehetővé teszi a kutatók számára, hogy pontosan teszteljék és megértsék az okozati kapcsolatokat.

fehr, aki 1956. június 21 -én keményen született, hírnevet szerzett a viselkedésgazdaságtan egyik legfontosabb kutatási személyisége. Többek között a termékek bonyolultságával és a fogyasztói döntésekre gyakorolt ​​hatással foglalkozik. Az előadásának élénk példa egy amerikai szálloda volt, ahol a vendégeknek külön kell fizetniük az ágykészítésért. Ez a gyakorlat nemcsak a bonyolultságot, hanem az ügyfelek költségeit is növeli, amelyeket a vállalatok stratégiai intézkedésének lehet értelmezni a „keresési költségek” növelése érdekében.

vállalkozói stratégiák és kísérletek

FEHR kritizálta egyes vállalatok taktikáját, amelyek kifejezetten növelik az ügyfelek keresési költségeit, hogy megnehezítsék a többi szolgáltatóra való váltást. Azt is rámutatott, hogy az olyan vállalatok, mint a Google és az Amazon, minden nap kísérleteket végeznek az ügyfelek viselkedésének befolyásolására. Ez kérdéseket vet fel az ilyen stratégiák etikai következményeiről.

Munkája kiterjed az egyéni preferenciák, a társadalmi normák és a csoportkultúrák vizsgálatára is. A FEHR elemzi a bizalom és a társadalmi normák okozati hatásait a gazdasági magatartásra is. Az egyik legfrissebb tanulmánya azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy az üzleti kultúrák támogatják -e a túlzott kockázatot a kockázatnak, amely hozzájárult a 2008. évi pénzügyi válsághoz.

A bizalom és az intézmények szerepe

Kutatási eredményeiben Fehr megmutatja, hogy az egyének inkább a virágzásban cselekszenek, ami növeli a gazdasági kiemeléseket. Ezzel szemben a válság idején óvatosabbá válnak, ami a pénzügyi befektetések csökkenő árfejlesztéséhez vezet. Megállapította, hogy a bizalom vagy az intézményi szabályok önmagukban nem elegendőek a hatékony gazdasági interakciók biztosításához. Inkább mind a bizalom, mind a robusztus intézményi struktúrákra van szükség.

fehr a "Fehradvice" társ -alapítója, ahol az empirikus ismereteket hozzáférhetővé teszi a vállalatok számára. Ugyanakkor figyelmezteti, hogy a tudományban a hit gyakran előtérbe kerül az empirikus bizonyítékok helyett. Ez egy veszélyes hajlandóság a harcra. Sikerei és betekintéseinek háttere alapján Fehr nem gondol egy lehetséges Nobel -díjra, és el akarja távolodni a külvilág elvárásaitól.

A FEHR munkájának fontossága nemcsak a sok díja, hanem a tudományos közösségben betöltött aktív szerepében is egyértelművé válik, amely jól ismert speciális folyóiratokban, például az "American Economic Review" és a "Journal of Political Economy" című kiadványban jelent meg. Megállapításai jelentősen hozzájárulnak a közgazdaságtan továbbfejlesztéséhez és az emberi viselkedés megértéséhez a gazdasági kontextusban.