Trump hirtelen elhagyja a G7-csúcsot: Irán és Izrael a világ fókuszában!

Trump hirtelen elhagyja a G7-csúcsot: Irán és Izrael a világ fókuszában!

A G7-csúcsot, amely 2025. június 16-án kezdődött a kanadai Sziklás-hegységben, beárnyékolja az Izrael és Irán közötti konfliktus. Donald Trump amerikai elnök váratlanul bejelentette, hogy hamarosan visszatér Washingtonba a „közel-keleti események” miatt. Távozása ellenére Trump hangsúlyozta, hogy ez a döntés nem sérti a G7-et. Folytatva munkáját, a G7-ek vezetői közös nyilatkozatban állapodtak meg, amelyben Iránt a „regionális instabilitás és terror fő forrásának” nevezték. Hangsúlyozza továbbá Izrael önvédelemhez való jogát, és megismétli, hogy Irán soha nem szerezhet nukleáris fegyvert. A nyilatkozat azonban nem fogalmaz meg közvetlen Izraellel szembeni kritikát, inkább a polgári lakosság védelmére és a közel-keleti helyzet enyhítésére összpontosít.

A G7 azt tervezi, hogy figyelemmel kíséri a konfliktus nemzetközi energiapiacokra gyakorolt ​​hatását, és összehangolt lépéseket tesz. Trump felszólította Teherán lakosait, hogy evakuáljanak, amíg az amerikai erők "védelmi pozícióban" maradnak a Közel-Keleten. Izrael hatalmas támadásokat hajt végre Irán ellen, amire Irán drón- és rakétatámadásokkal válaszolt Izrael ellen. Trump távozása ellenére, amely a csúcstalálkozó számos résztvevőjét meglepte, különösen az előzetes együttműködő magatartása után, olyan vezető politikusok, mint Mark Carney kanadai miniszterelnök és a német szövetségi kormány támogatják Trump döntését.

Konfliktusok és szankciók

A csúcstalálkozó során az Egyesült Államok és a többi G7-ország között nézeteltérések is felmerültek az Oroszország elleni esetleges újabb szankciókat illetően. Míg a Trump vezette USA szkeptikus az európai államok által kívánt szankciókkal kapcsolatban, számos nyugati ország már átfogó szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az IWD szerint e szankciók többsége egyéneket érintett, Oroszország pedig nemzetközileg elszigetelt, több mint 12 000 szankcióval. Ez tartós gazdasági veszteségeket eredményez, ami a külkereskedelem visszaesésében nyilvánul meg.

Néhány vállalat kivonult Oroszországból, köztük olyan jól ismert nevek, mint az Aldi, a BASF, az Evonik és a Henkel. A Yale School of Management és a Kiel Institute for the World Economy kutatói szerint Oroszország exportja 36 százalékkal, importja pedig több mint 30 százalékkal esett vissza. Hasonló visszaesés tapasztalható Iránban is, ahol az export 41 százalékkal, az import pedig több mint 80 százalékkal esett vissza. A jólét hosszú távú vesztesége Irán esetében 1,7 százalék, Oroszország esetében 1,5 százalék.

A G7 szerepe a nemzetközi kontextusban

A csúcstalálkozón várhatóan továbbra is fontos kérdésekkel foglalkoznak, köztük az ukrajnai konfliktus eszkalációjával. A G7-államok szerettek volna egyértelműséget és cselekvőképességet mutatni, de ezt nehezíti Trump távozása és a testületen belüli eltérő pozíciók. Friedrich Merz kancellár többször is hangsúlyozta, hogy Iránnak nem szabad nukleáris fegyvert kifejlesztenie vagy birtokolnia. Ő és más európai vezetők, például Emmanuel Macron francia elnök, deeszkalációra és diplomáciára szólítanak fel. Ezek elengedhetetlenek egy nagyobb konfliktus elkerüléséhez és a térség stabilitásának biztosításához.

Összességében a G7-találkozó továbbra is kihívást jelent, mivel egyszerre foglalkozik a nemzetközi kapcsolatokkal, biztonsági kérdésekkel és gazdasági érdekekkel, különös tekintettel az olyan olajtermelőkre, mint Szaúd-Arábia és Irak. A G7 továbbra is azon dolgozik, hogy közös álláspontot találjon a jelenlegi globális válságokkal kapcsolatban.