Rossz munkakörülmények: Riasztó helyzet Ausztria biztonsági ágazatában

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Vizsgálat a biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatban Ausztria biztonsági ágazatában: sérelmek, túlórák és prezentáció a fókuszban.

Rossz munkakörülmények: Riasztó helyzet Ausztria biztonsági ágazatában

Az osztrák biztonsági iparban riasztó felmérések szerint a munkakörülmények nagy terhet rónak az alkalmazottakra. A Munkaügyi Kamara (AK) és a vida szakszervezet átfogó elemzése szerint a szisztematikus sérelmek mindenütt jelen vannak. Azok az alkalmazottak, akik naponta akár tizenkét órát is dolgoznak, gyakran túlterheltek, és tisztességtelen bérszámfejtéssel küzdenek, az esetek 36 százalékában fizetetlen vagy helytelen túlóráról van szó. „Az iparág erős árnyomástól szenved, ami a munkavállalókra hárul” – számolt be a vida szakértője, külön kiemelve azt a bizonytalan helyzetet, hogy sok elbocsátás betegség miatt következik be. Már a második betegszabadság is problémás lehet az alkalmazottak számára, és sokukat akár hirtelen el is bocsátják a WhatsApp-on keresztül, ahogy az AK bírálja.

Különösen riasztó jelenség az alkalmazottak magas aránya, akik betegségük ellenére jönnek dolgozni. Ezt mutatja egy mostani felmérés is, amely szerint a munkavállalók közel 60 százaléka az egészségügyi korlátozások ellenére is a munkahelyén marad – ez 2008 óta magas érték. Gyakran a kollégák iránti kötelességérzet készteti őket a munkába. A tanulmány szerint a megkérdezettek több mint 55 százaléka ezt a felelősséget nevezi meg az úgynevezett prezenteizmusának fő okaként. Ráadásul azok a munkavállalók, akiknek betegen kell dolgozniuk, lényegesen nagyobb stressznek vannak kitéve az időkényszer miatt, ami tovább súlyosbítja az egészségükre gyakorolt ​​következményeket, amint azt a Munkakamara által évente összegyűjtött osztrák munkaklíma index is mutatja.

Egészségügyi hatások és jövőbeli kilátások

Jelentősen romlik azoknak a munkavállalóknak az egészségi állapota, akik betegségük ellenére munkába állnak. Míg a beteget telefonáló alkalmazottak 80 százaléka „jónak” vagy „nagyon jónak” minősíti egészségi állapotát, addig a beteget telefonálóknak csak 60 százaléka teszi ezt. A jövőre vonatkozó kilátások is riasztóak: a betegség miatt dolgozni érkező munkavállalók csaknem 40 százaléka nem hiszi el, hogy nyugdíjazásáig meg tud maradni a munkahelyén. Egy másik aggasztó tendencia figyelhető meg az otthoni irodában, ahol kiderült, hogy az ott dolgozók 61 százaléka dolgozott betegen – szemben az otthoni munkavégzés lehetőségével nem rendelkezők 53 százalékával. „Aki beteg, ne dolgozzon” – hangsúlyozza Andreas Stangl, az AK elnöke, és jobb körülmények biztosítását kéri minden alkalmazott számára.

Összefoglalva, mind a biztonsági iparban, mind az egyéb ágazatokban, például az egészségügyben és a kiskereskedelemben egyre nagyobb nyomás nehezedik az alkalmazottakra, ami hosszú távú pusztító következményekkel járhat az alkalmazottak egészségére és jólétére nézve. A munkakörülmények javítása és az egészségügyi kockázatok minimalizálása érdekében sürgősen szükség van a reformokra és a tudatosság növelésére ezekben a kérdésekben. krone.at valamint ooe.arbeiterkammer.at következetesen számoljon be.