A palesztinok éheznek, vagy a segítséget kérő izraeliek megölik őket

A palesztinok éheznek, vagy a segítséget kérő izraeliek megölik őket

A 21 hónapig tartó gázai háború után a part menti sávot egyre több haláleset és éhezés jellemzi. Emberek halnak meg, miközben megpróbálnak segítséget kérni, mások éheznek, és Izrael tetteit kritizálják még számos legközelebbi szövetségese körében is. Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint több mint 1000 ember halt meg élelem után kutatva május vége óta, amikor egy vitatott új segélyszervezet, a Gázai Humanitárius Alapítvány (GHF) megkezdte munkáját.

A gázai helyzet: teljes ostrom

Gáza már a konfliktus előtt a világ egyik legelszigeteltebb és legsűrűbben lakott területe volt, mintegy kétmillió ember él 363 négyzetkilométeres területen. Izrael évek óta szigorú ellenőrzést tartott fenn szárazföldi, légi és tengeri blokád révén, amely súlyosan korlátozta az áruk és az emberek mozgását. Az ENSZ szerint a lakosok több mint fele alultápláltnak számított, és a szegénységi küszöb alatt élt.

A háború előtt a segélyszállítmányok Gázába áramlása napi 500-600 kamionra nőtt. Ez a szám azóta átlagosan napi 28 teherautóra esett vissza – jelentette szerdán humanitárius szervezetek csoportja. Továbbra sem világos, hogy ez a szám tartalmazza-e a GHF műveletekhez használt teherautókat.

A humanitárius válság súlyosbodik

A 2023. október 7-i Hamász-támadást követően, amelyben több mint 1200 ember meghalt és 250 túszt ejtett, Izrael elrendelte Gáza "teljes ostromát", megszakítva az áram-, élelmiszer-, víz- és üzemanyag-ellátást. Ennek eredményeként gyorsan humanitárius válság alakult ki, mivel a csapdába esett lakosok éhezéssel és pusztító izraeli katonai offenzívával szembesültek. Emberi jogi csoportok bírálták Izrael élelmiszer-használatát "háborús fegyverként", és azzal vádolták az országot, hogy "kollektív büntetést" alkalmaz.

Rövid haladék és ideiglenes tűzszünet

A nemzetközi nyomás hatására október végén megérkeztek az elsősegélyszállítmányok Gázába. 2023. november 24-én megkezdődött az ideiglenes tűzszünet Izrael és a Hamász között, némileg megnövelve a segélyáramlást. De a tűzszünet egy héttel később összeomlott.

A segélyszállítmányok ezután ismét visszaestek, miközben a szigorú izraeli ellenőrzés továbbra is késleltette a szállításokat. Az izraeli hatóságok szerint az ellenőrzésekre azért volt szükség, hogy megakadályozzák a Hamaszt a segélyek eltérítésében, a humanitárius tisztviselők pedig a segélyek szándékos csökkentésével vádolták Izraelt.

A társadalmi rend összeomlása

Ahogy Izrael offenzívája elpusztította Gáza területét, lakóinak többségét kiszorította, és meggyengítette a Hamász ellenőrzését, a törvénytelenségek terjedtek. A fosztogatás új akadályt jelentett az ENSZ teherautói számára, és a segélyhelyeken nőtt a sebesültek száma. Az ENSZ néhány héttel a háború után figyelmeztetett, hogy a közrend kezd megromlani, mivel a kétségbeesett palesztinok lisztet és higiéniai termékeket lopnak a raktárakból.

2024 novemberében az ENSZ ismét megkongatta a vészharangot, mondván, hogy a segélyszállítási képesség „teljesen eltűnt”. Az egyik legrosszabb kifosztás során több mint 100 teherautó veszett el. A sofőrök erőszakkal fenyegetve kénytelenek voltak kirakni teherautókat, a munkások megsérültek, a járművek pedig jelentős károkat szenvedtek.

Egy új segélyszervezet és az éhínség tragédiája

Idén januárban Izrael betiltotta az UNRWA tevékenységét Gázában, így több százezer embert foszt meg az olyan létfontosságú szolgáltatásoktól, mint az élelem, az egészségügyi ellátás és az oktatás. Májusban a GHF bejelentette, hogy Izrael jóváhagyásával megkezdi a segélyek szétosztását. Nem sokkal az indulás előtt a GHF igazgatója, Jake Wood lemondott, mondván, lehetetlen a munkát az emberiesség, a semlegesség, a pártatlanság és a függetlenség humanitárius elveinek szigorú tiszteletben tartásával végezni.

Az ENSZ megtagadta a részvételt ebben a modellben, mert a GHF megsértett néhány alapvető humanitárius elvet. A kritikusok rámutattak, hogy csak kevés GHF elosztópont van Gáza déli és középső részén – jóval kevesebb, mint a korábbi ENSZ-modellben, ami azt eredményezi, hogy korlátozott helyeken nagy mennyiségű ember gyűlik össze.

Vasárnap a gázai egészségügyi minisztérium arról számolt be, hogy 24 óra alatt tíz ember halt meg éhség és alultápláltság következtében, ezzel 111-re nőtt a palesztin halálozások száma az éhezés következtében. Szerdán 111 nemzetközi humanitárius szervezet felszólította Izraelt, hogy vessen véget a blokádnak és járuljon hozzá a tűzszünethez, figyelmeztetve, hogy az enklávéban lévő készletek kimerültek.

Nemzetközi reakciók és a segélyek jövője

Egy izraeli tisztviselő egy szerdai sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a jövőben várhatóan több segélyt küldenek az enklávéba. „Szeretnénk látni, hogy egyre több teherautó lép be Gázába, és segélyt oszt, amíg a Hamász nem vesz részt benne” – mondta a tisztviselő.

Továbbra is nő az Izraelre nehezedő nemzetközi nyomás, többek között az Egyesült Államok részéről is. Hétfőn 25 nyugati ország külügyminisztere bírálta Izraelt a Gázai övezetnek nyújtott "cseppsegély" miatt. Az izraeli külügyminisztérium "irreálisnak" minősítette a kijelentést.