Visszaélési botrány az SOS Gyermekfaluban: megdöbbentő leleplezések!

Visszaélési botrány az SOS Gyermekfaluban: megdöbbentő leleplezések!

2025. november 3-án vált ismertté, hogy a kelet-tiroli Nußdorf-Debantban található SOS Gyermekfalut súlyos rossz bánásmóddal kapcsolatos vádak érintették. Két nő, aki ott nőtt fel az 1990-es években, szisztematikus erőszakról és visszaélésről számolt be. Ezek az incidensek egy nagyobb probléma részét képezik, amely több SOS Gyermekfalut is érint. Az érintettek strukturális és szexuális erőszakot is leírnak, amelyet az intézményben elszenvedtek. Konkrétan egy korábbi faluvezetőt, aki több mint 20 éve volt a posztjában, brutálisan megrángatta vagy lökdöste a gyerekeket, amikor megszegték a szabályokat.

A jelentések azt mutatják, hogy a támadások gyakran más gyerekek előtt történtek, hogy elrettentő hatást keltsenek. Állítólag a falugondnok mellett néhány gyerekfalusi anyuka is erőszakossá vált. Az idősebb gyermekek, akiket „házi testvéreknek” neveznek, pszichológiai, fizikai és szexuális erőszakot is elkövettek. Egy érintett személy szexuális zaklatásról számol be ezeknek a házi testvéreknek. Az SOS Gyermekfalvak Ausztria elnézést kért az elszenvedett szenvedésekért, és arra biztatja az érintetteket, hogy számoljanak be élményeikről.

Intézkedések és vizsgálatok

Hat év után az ifjúsági jóléti iroda először proaktívvá vált, és jelentést kért az SOS Gyermekfalutól. Továbbra sem világos, hogy a gyermekjóléti hatóságokat tájékoztatták-e a támadásokról vagy sem. Az érintettek közül többen azt mondják, hogy a gyermekfaluban töltött idő alatt senki nem kérdezett rá a közérzetükre. Az egyik nő ombudsmanhoz fordult, és kártérítést kaphatott. Az innsbrucki ügyészség azonban jelenleg csak az imst-i telephelyen történt visszaélések ügyében nyomoz, bár a független áldozatvédelmi bizottság már több mint 200 bejelentést kapott. Egyre nagyobb az igény minden gyermekfalu átfogó vizsgálatára a hasonló esetek megelőzése érdekében.

Az SOS Gyermekfaluban kialakult helyzet alapvető kérdéseket vet fel a felügyelettel és a felelősségvállalással kapcsolatban is. Úgy tűnik, hogy a belső struktúrák kudarcot vallottak, ami visszaélések rendszeréhez vezetett, amint azt a Moosburg és Imst gyermekfalvakról készült elnyomott tanulmányok dokumentálják. Itt szisztematikusan verték a gyerekeket, napirend volt a bezárás, és olyan büntetéseket alkalmaztak, mint az étel- és vízmegvonás.

Nyilvános reakciók és bizalomvesztés

A közvélemény és a média erőteljesen reagált a vádakra, különösen azután, hogy 2023 szeptemberében kezdtek napvilágot látni a bécsi Falter hetilapban. Az alapító Hermann Gmeiner, aki a második világháború után alapította a szervezetet, és többször jelölték Nobel-békedíjra, már nem szerepel pozitív színben. A róla készült bronzszobrot már eltávolították, miután súlyos vádak merültek fel legalább nyolc fiú szexuális zaklatásával kapcsolatban.

Az SOS Gyermekfalvak szervezete 2013 óta tudott a vádakról, de hallgatott, és továbbra is visszaélt Gmeiner nevével, hogy adományokat kérjen. A korábbi menedzserek, mint Helmut Kutin és Christian Moser nyomás alatt vannak. Kutin, aki 2024-ben halt meg, és Moser, akit 2023 októberének elején engedtek el a szolgálatból, erős feszültség alatt állnak mind az SOS Gyermekfalvakban, mind a nyilvánosság előtt.

Egy aktuális, 2024-es éves jelentésből kiderül a szervezet aggasztó anyagi helyzete: 1768 gyermek van a gondozásában, éves bevételük 188 millió euró. A szervezetbe vetett bizalom e botrányok miatti elvesztése máris az adományok visszaeséséhez vezetett, ami még nagyobb kockázatot jelent a jövőbeni munkára.