Horror, zene és házassági válság: Chavrier Kalkwerk” a fesztiválon!

Horror, zene és házassági válság: Chavrier Kalkwerk” a fesztiválon!

2025. június 5-től Séverine Chavrier Thomas Bernhard „Kalkwerk” című produkciójával lesz látható a Bécsi Fesztiválon. Ez a produkció nagy jelentőségű, mivel Chavrier első ausztriai produkciója, bár 2022-ben Barcelonában már sikeresen bemutatták „Ils nous ont oubliés” címmel. A mű újragondolásában Chavrier a klausztrofóbiás horrort és a pszichológiai kínzást ötvözi zenével, videókkal és madárdalokkal. Az előadás csaknem négyórás, és úgy készült, mint egy zenés költemény a házasság felbomlásáról.

Az 1970-ben megjelent „Kalkwerk” egy egyenlőtlen párkapcsolatról szól egy elszigetelt, steril helyen, amelyet fehér és fekete színvilág jellemez. A darab Konrád úr életét írja le, aki egy nagyszerű esszéről álmodik a hallásról, de kudarcot vall a valóságban. Felesége, a járási nehézségekkel küzdő főszereplő, gyenge, és életének összefüggései miatt Mr. Konrad nyugtalan. Ezeket az interperszonális feszültségeket intenzíven vizsgálja Chavrier, aki bemutat egy harmadik szereplőt, egy nővért, hogy jobban illusztrálja a kapcsolatban ábrázolt erőszakot.

Zenei elemek és inspiráció

Chavrier produkciója túlmutat a hagyományos színházon, és zenei elemekkel tarkítva. Munkásságát „szerves egészként” írja le, amely összevethető a zene téma és variáció fogalmával. A rendezők, például Ingmar Bergman és Stanley Kubrick ihlette, Chavrier lehetővé teszi, hogy maga a környezet zenévé váljon darabjában, például az alagsor hangjainak és az ütőhangszerként funkcionáló gipszpaneleknek köszönhetően. A hang és a vizuális megjelenítés közötti interfész célja, hogy közvetlenül megszólítsa a közönséget, és érzelmileg továbbítsa őket.

Chavrier Elfriede Jelinek mondatait is beépítette a produkcióba, érdekes kapcsolatot teremtve ezzel két fontos osztrák szerző között. Ez a kreatív választás hozzájárul a Chavrier produkciójában megtalálható karakterszintézishez azáltal, hogy foglalkozik a felügyelet és az ellenőrzés szempontjaival.

Személyes kapcsolat az osztrák irodalommal

Az osztrák irodalomhoz való mély rokonsága ellenére ez az első alkalom, hogy az ausztriai közönség élőben is megtapasztalja Chavrier művét. Svájcban már tett lépéseket annak érdekében, hogy fiatal közönséget vonzzon a színházba, „Aria da Capo” című produkciója pedig az operaáriákat ötvözi a modern médiával, például mobiltelefonos videókkal. Ez az innovatív megközelítés azt sugallja, hogy a jövőben továbbra is új formákkal és tartalommal akarja kihívás elé állítani a közönséget.

Továbbra is izgalmas látni, hogyan reagál a bécsi közönség Chavrier lebilincselő produkciójára. A „Kalkwerk” nemcsak pszichológiai mélységet és érzelmi intenzitást kínál, hanem párbeszédet nyit a megfigyelés és az emberi kapcsolatok kortárs kérdéseiről. Az előadás felejthetetlen élménynek ígérkezik, amely egyszerre elgondolkodtató és érzékletes.

Ugyanakkor Bernhard munkájának összetettsége továbbra is releváns a kulturális szektorral kapcsolatos jelentőségében. Maga Bernhard arról volt ismert, hogy kritikai állást foglalt a díjakkal és az irodalmi világgal szemben, ami nyilvánvalóvá válik posztumusz „Díjaim” című munkájában. Miközben Chavrier Bernhard témáit járja körül, felidézi a művészethez és a kultúrához fűződő ambivalens kapcsolatát is.

Összességében a „Kalkwerk” produkciója nemcsak az emberi psziché mélységeibe való mély betekintést ígér, hanem Ausztria kulturális identitásának és a művészet társadalmunkban betöltött szerepének izgalmas vizsgálatát is.