Az olasz jobboldali kormány korlátozások miatt migránsokat küld Albániába

Az olasz jobboldali kormány korlátozások miatt migránsokat küld Albániába

Az olasz kormány új kihívásokkal néz szembe, mivel októberben két migránsfeldolgozó központot nyit Albániában, ahol átvizsgálják a tengeren Olaszországba mentett férfiakat menedékjogért.

A kormány a menekültügyi eljárások áthelyezését tervezi

Ez a jobboldali populista adminisztráció által szorgalmazott intézkedés célja az embercsempészet elleni küzdelem, és csak azok számára engedélyezi az Európai Unióba való belépést, akiknek ehhez valós joguk van. Az emberi jogi szervezetek azonban rámutattak, hogy ez a lépés problematikus.

Az Európai Bíróság ellentmond a tervnek

Az Európai Bíróság pénteken úgy döntött, hogy jogilag nem megengedett az a terv, hogy migránsokat szállítsanak olyan országokból, amelyeket Olaszország „biztonságosnak” tart, de az Európai Unió nem. A bíróság döntése azonban nem kötelező erejű, és Olaszországot és Albániát sem akadályozzák terveik megvalósításában.

Az újranyitás küszöbön áll

A központok egyike az albániai Shengjin kikötővárosban, a másik pedig beljebb Gjaderben nyílt meg eredetileg május 1-jén. A két ország között tavaly novemberben kötött kétoldalú megállapodást követően azonban a nyitás időpontja „előre nem látható körülmények”, köztük az építkezések késése és a bürokrácia miatt többször is eltolódott. Matteo Piantedosi olasz belügyminiszter a múlt hónapban azt mondta: "Októberben kezdjük. Biztos volt néhány hónapos késés, de ezek a szokásos ellenőrzések az építkezés során."

Az UNHCR által végzett megfigyelés

A Piantedosi szóvivője a CNN-nek megerősítette, hogy a tervek szerint októberben avatják fel a központokat, pontos dátumot azonban nem közölt. Az ENSZ Menekültügyi Főbizottságát (UNHCR) felkérték, hogy a központok megnyílását követően figyelje meg a központokat, de kezdési időpontot sem kapott. Az UNHCR képviselői készen állnak a helyszínre, amint a központok megnyílnak.

Tesztközpont megnyitása

Augusztusban az olasz kormány a szicíliai Agrigento közelében próbafogdát nyitott az albán létesítmények mintájára, hogy a "biztonságos" országokból érkező férfiakat gyors hazaszállítás céljából fogadják. Egy cataniai bíróság törvénytelennek nyilvánította ezt az intézkedést, de az ítéletet hatályon kívül helyezték, így szeptember 11-én két tunéziait kitoloncoltak anélkül, hogy feldolgozták volna a menedékjog iránti kérelmét – mondta Piantedosi X-en közzétett bejegyzésében.

A tengeri vándorlás számának csökkenése

Az olasz belügyminisztérium és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) szerint több mint 60%-kal esett vissza a tengeren alapuló migráció a közép-mediterrán útvonalon Olaszországba és Máltára a tavalyi évhez képest. Ez a csökkenés azonban ahhoz vezetett, hogy egyre több migráns próbál Görögországba és Spanyolországba eljutni, nagyrészt a civil szervezetek mentőhajóinak fokozott átvizsgálása, valamint Giorgia Meloni miniszterelnök gyakori Líbiába és Tunéziába tett utazásai miatt, hogy visszatartsa az indulást.

Politikai nyomás és választói támogatás

A számok csökkenése ellenére az olasz kormány továbbra is egy bevándorlásellenes platformot folytat, amely széles körű támogatottságot élvez a választók körében: Meloni 44%-os jóváhagyási arányt élvez az Ipsos 2024 szeptemberi közvélemény-kutatása szerint.

Meloni „Római Projektje”.

Meloni úgynevezett "római projektje", amelynek célja az illegális migráció visszaszorítása és annak okainak kezelése, felkeltette Keir Starmer brit miniszterelnök érdeklődését, aki szeptemberben járt az olasz fővárosban, és 4,75 millió eurót ígért a kezdeményezésért - közölte hivatala.

Az Albániával kötött megállapodás körüli viták

Meloni arról számolt be, hogy Starmer érdeklődését fejezte ki az albán központok igénybevétele iránt a La Manche csatornán áthaladó migránsok számára. Albánia ugyanakkor kijelenti, hogy a központok kizárólag az Olaszországba utazó migránsok előtt állnak nyitva. Albánia közvetlenül Olaszország szárazfölddel szemben található, és nem tagja az EU-nak.

A migránsok növekvő száma és kihívások

2023-ban több mint 157 000 ember érkezett Olaszországba illegálisan hajóval Líbiából és Tunéziából, és több százan vesztették életüket, ami aláhúzza a tengeri migráció hatékonyabb kezelésének szükségességét.

Csalódottság a menekültügyi eljárásban

A menekültügyi eljárás hosszadalmas, ami miatt sok potenciális menedékkérő feladja és eltűnik az olasz társadalom hátterében, vagy északabbi országokba utazik.

Kritika az Amnesty International részéről

Az Amnesty International "szégyenletesnek" nevezte az Olaszország-Albánia tervet, és arra figyelmeztetett, hogy az elfogott migránsoknak hosszabb utat kell megtenniük a tengeren át Albániába, ott esetleg hosszabb ideig fogva kell tartaniuk, és esetleg korlátozzák menedékjogukat.

A biztonsági erők magatartási szabályai

A központokban legfeljebb 3800 felnőtt férfi kap helyet, akiket végigvezetnek az olaszországi menedékkérelem folyamatán. Az olasz hatóságok közölték, hogy azokat, akik nem jogosultak menedékjogra, „biztonságos” országokba deportálják.

Egy olasz rendőr, aki a központokban szolgálatot teljesítő 45 rendőr között van, azt mondta: "Nemcsak arra kaptunk kiképzést, hogyan bánjunk az érkező migránsokkal és menekültekkel, hanem arra is, hogyan viselkedjünk a helyiekkel szemben." A tiszt szerint egy kézikönyvet osztottak ki, amely viselkedési irányelveket tartalmazott: tilos meztelenség, tilos közeledni a helyi nőkhöz és kávézókban ülni kávézni, nem állni a pultnál.

Befektetések Albániában

Összességében Olaszország 500 alkalmazottat küld, beleértve a rendőrséget és a katonai személyzetet, az egészségügyi szolgáltatókat és az igazságügyi minisztérium személyzetét, becsült költsége 252 millió euró. Egy helyi vendéglő Shengjinben meg is nyitotta a Trattoria Meloni-t, hogy köszönetet mondjon az olasz miniszterelnöknek az albániai beruházásért, amely anyagilag előnyös a helyi régióknak.

A központok megnyitásának előkészítése

A shengjini központban kezdetben csak 880 férőhely lesz, és minden érkezőt feldolgoznak majd. A minősített menedékkérők ezután a gjaderi központba kerülnek, amely 144 férőhellyel nyílik meg és 3000 férőhellyel bővül, amíg Olaszországból választ várnak kérelmükre. A helyszínen egy 20 ágyas, szigorúan védett börtön és sürgősségi szolgálat is található.

Politikai aggodalmak és nemzetközi kritika

A megállapodás kimondja, hogy csak 22 Róma által „biztonságos országnak” minősített országból érkező migránsokat küldenek Albániába. Ide tartoznak többek között a jelenleg leggyorsabban növekvő demográfiai szegmens, a bangladesi férfiak, akik tengeren érkeznek Olaszországba. Az európai bíróságok azonban megkérdőjelezték Tunézia és Egyiptom teljesen biztonságos státuszát, ami a múlt heti döntés középpontjában áll.

Jogi kockázatok és emberi jogi kritika

A menedékkérők „offshore” gyakorlatát jelentős kritika érte az emberi jogi csoportok részéről. Gianfranco Schiavone, az olaszországi székhelyű Migrációs Jogi Tanulmányok Szövetségének elnöke aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a megállapodás megalapozza a visszaküldés tilalma elvének megsértését és az illegitim fogvatartási gyakorlatok végrehajtását. Egyértelmű annak a kockázata is, hogy a művelet egy olyan stratégiát rejt, amely megközelíthetetlen befogadóközpontok létrehozására irányul, távol a nyilvánosságtól és az újságírói vizsgálatoktól.

Az olasz kormány céljai

Piantedosi ragaszkodik ahhoz, hogy az albán központok megnyitását az Olaszországba illegálisan eljutni próbáló migránsok elrettentése a cél. Meloni, aki megszavazta a "hajók leállításának" ígéretét, az érkezők számának csökkenését kormánya észak-afrikai országokba történő befektetéseinek és a civil szervezetek mentőhajóinak megbüntetésének tulajdonítja.

A tengeri alapú migráció hatása

Az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezete jelentése szerint a migránsok tengeri halálozásának növekedése, valamint a Líbiából és Tunéziából induló eltűnt migránshajók számának növekedése is hozzájárult az érkezők számának csökkenéséhez.

Új megoldások iránti igény

Az évente Európába érkező, gyakran háború, üldöztetés és szegénység elől menekülő sok ezer migráns kezelésével kapcsolatos kérdések olyan határ menti államokat céloznak meg, mint Olaszország, Görögország és Spanyolország, de a hatás országszerte érezhető. Egy 15 európai országból álló csoport, Dánia vezetésével és Olaszországgal is, arra szólította fel az Európai Uniót, hogy találjon "új megoldásokat", például az Olaszország-Albánia megállapodást az illegális migráció kezelésére, valamint egy igazságosabb, humánusabb, fenntartható és hatékonyabb menekültügyi rendszer létrehozására világszerte.