Reinhold Messner inspirál a St. Anton: Egy hegymászó élet történeteiben

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

A St. Antonban tartott „Az életről” előadáson Reinhold Messner izgalmas betekintést osztott meg extrém hegymászóként való eseménydús életébe, és nem csak a csúcsra, hanem az utazásra, mint célra reflektált.

Reinhold Messner inspirál a St. Anton: Egy hegymászó élet történeteiben

Szeptember 30-án zsúfolásig megtelt az Arlberg WellCom világbajnokság csarnoka, amikor a híres extrém hegymászó és író, Reinhold Messner tartotta előadását „Az életről”. Az esemény oka nemcsak a hegymászás iránti rajongás volt, hanem Messner nemrégiben 80. születésnapja is, amelyet csak szeptember 17-én ünnepelt. Összetéveszthetetlen stílusával mesélt útjáról egy kis dél-tiroli tanyafiúból a világ egyik leghíresebb kalandorjáig.

Az előadás során Messner megosztotta hallgatóival tapasztalatait, és lenyűgözően átadta, hogy számára miért a Dolomitok a legszebb hely a világon. Ötéves korában megmászta első csúcsát, és „horizont-függőként” írt le – valakivé, aki mindig új perspektívákat és tapasztalatokat keres. „A másik ok, amiért a völgyből a hegyre másztunk, a kíváncsiság volt” – magyarázta, kiemelve a hegymászás és a természet felfedezésének megingathatatlan szeretetét.

A gyermekkor tanulságai

Messner megemlítette, hogy sokat tanult a dél-tiroli gazdák életmódjából, ami ma is formálja őt. Eszébe jutott, hogy anyja szabadságot adott neki és bátyjának, ami arra késztette őket, hogy gyerekkorukban sziklafalakat másszanak. Ezt a bátorítást a mai napig a szívében viseli, és felfedte: „A haszontalanok legyőzőjeként éltem”, ami kiemeli a hegymászás iránti szenvedélyét.

Optimizmusának adott hangot a hegymászás kezdeteinek leírásakor, és tovább magyarázta: „A tevékenység által a hegymászássá nőttem ki magam.” Messner élő legenda, hiszen a sziklamászást tette első szenvedélyévé, mielőtt a jégmászás, különösen a Mont Blanc-on, szintén fontossá vált számára. Életmottója: „Az utazás a cél, nem a csúcs” találóan foglalja össze filozófiáját, és megmutatja, hogy számára ez nemcsak a célok eléréséről szól, hanem az oda vezető úton szerzett élményekről és kalandokról is.

Tapasztalatok és kihívások

Az előadás érzelmesebb fordulatot vett, amikor Messner megosztotta az expedíciói során szerzett tragikus élményeit. Bátyjának, Günthernek a Nanga Parbaton 1970-ben bekövetkezett halála maradandó hatással volt rá, és ennek emléke mélyen elgondolkodtatott a hegymászás kockázatairól. „A helyiek bevittek a völgybe ezen az expedíción” – mondta, és a fájdalom és a veszteség képét teremtette meg, amely minden jelenlévőt megérintett.

Messner azonban nem csüggedt, és energiáját a szociális szektorba fektette azzal, hogy iskolákat alapított Nepálban, hogy a gyerekek, különösen a lányok hozzáférjenek az oktatáshoz. „A hegyek manapság egyre veszélyesebbek a globális felmelegedés miatt” – figyelmeztette a hallgatókat, miközben rámutatott a klímaváltozás hegymászásra gyakorolt ​​hatására. Messner a tömegturizmussal kapcsolatos kritikai megjegyzéseivel hangsúlyozta, mennyire fontos tisztelettel bánni a hegyekkel. Kiemelte a jó felkészülés szükségességét: „Mielőtt elindultam volna a Mount Everestre, elolvastam az összes szakirodalmat”, ami azt mutatja, hogy a tudás és a tervezés döntő fontosságú az extrém természetben való túléléshez.

Végül Messner az öregedésről és a hozzá kapcsolódó elengedési képességről elmélkedett. „Minden kalandom az elmében kezdődik” – magyarázta, és a hallgatókat mentális utazásra vitte a világ körül olyan helyekre, mint a Himalája, a lengyelek, a Szahara és Tibet. Az esemény erőteljes tanúságtétel volt az életéről, és felhívás volt, hogy értékelje a hegyek szépségét és kihívásait.