A felnőttkori védelemről szóló törvény kritikája: A fogyatékkal élő tanács figyelmeztet a kockázatokra!

A felnőttkori védelemről szóló törvény kritikája: A fogyatékkal élő tanács figyelmeztet a kockázatokra!

Österreich - Ausztriában a felnőttkori védelemről szóló törvény változásait a 2025 -ös költségvetési törvény részeként vitatják. Az Osztrák Fogyatékosság Tanácsa egyértelműen beszélt e tervezett kiigazítások ellen, mivel potenciálisan veszélyeztetik az emberi jogok védelmét. Klaus Widl, az Osztrák Fogyatékosság Tanácsa elnöke arra utal, hogy elkerülni kell a felnőttkori védelemről szóló törvény túlterhelt változásait annak érdekében, hogy ne veszélyeztesse a 2. felnőtt védelmi törvény által elért haladást.

A kívánt jogalkotási változások fő pontjai között szerepel a bírósági felnőtt képviseletének három évről öt évre történő megújításának határidejének meghosszabbítása. Ezenkívül el kell dönteni a kötelező elszámolás törlését a megújítási folyamatban. A felnőtt képviselőként való felhasználás lehetősége szintén része a tervezetnek. Ezeket a változásokat a Fogyatékossági Tanács elfogadhatatlannak tekinti, mivel megkérdőjelezik a fogyatékkal élők jogait.

követelések és értékelési folyamat

A Fogyatékosság Tanácsa felhívja az igazságszolgáltatási miniszter Dr. Anna Sporrer -t, hogy törölje két konkrét pontot a tervezetből: a megújítás határidejének meghosszabbítása (246. § ABGB) és a kötelező elszámolás törlése (128. bek.). Widl hangsúlyozza, hogy garantálni kell az emberi jogok védelmét a fogyatékossággal élő emberek számára, amit a tervezett csökkentések erősen megkérdőjeleznek.

Nemzetközi kontextus és emberi jogok

Az osztrák felnőttkori védelmi törvényről szóló vita az ENSZ fogyatékkal élő jogok egyezményének (UN-BRK) hátterében zajlik. Az emberi jogok és az alapvető szabadságok előmozdításának célja világszerte a fogyatékossággal élő kb. 1 milliárd ember számára. Németországban az UN-BRK-t 2009. február 24-én ratifikálták, és 2009. március 26-án léptek hatályba, ami a fogyatékossággal élők paradigmaváltását és a fogyatékossággal élő emberek emberi jogainak elismerését eredményezte.

Az UN-BRK olyan jogokat konkretizál, mint például az oktatáshoz való hozzáférés, a munka és a kulturális élet világa, és szabályozza az élet különböző területein való részvételt. A szerződéses államok kötelesek rendszeresen bemutatni az e jogok végrehajtásának státusát, és aktívan kell végrehajtania az egyezményt. Ez a kötelezettség megmutatja a diszkrimináció és a kizárás elleni átfogó védelem szükségességét, amelyet Ausztriában veszélyeztethetnek a felnőttkori védelmi törvény kívánt változásai miatt.

A felnőttkori védelemről szóló törvényben alkalmazott reformok témája szemlélteti az emberi jogok védelmére irányuló jogalkotási intézkedések kritikus szerepét, és e probléma nemzetköziségére utal, ahogyan azt a Német Emberi Jogi Intézet is hangsúlyozza. Az UN-BRK megállapodott célja továbbra is fennáll, hogy minden fogyatékossággal élő embernek megegyezik és teljes mértékben hozzáférhető a jogaikhoz, és létezik a szükséges védő mechanizmusokhoz.

A következő lépésekhez képest még látni kell, hogy a jogi helyzet hogyan alakul ki, és hogy lesz -e párbeszéd a politikai döntéshozók és a fogyatékossági törvény mozgalma képviselői között.