Klímavédelem veszélyben: megtakarítások terhelik a zöld költségvetést 2025!

Klímavédelem veszélyben: megtakarítások terhelik a zöld költségvetést 2025!

Ausztria komoly kihívásokkal szembesül az éghajlatvédelem területén, miután az éghajlati területen jelentős megtakarításokat a 2025/26 kettős költségvetésben döntöttek. Katharina Rogenhofer, a szervezet igazgatója aggodalmát fejezte ki a teljes megtakarítás körülbelül egyharmadát érintő csökkentésekkel kapcsolatban. Ezek az intézkedések nemcsak veszélyeztethetik az éghajlati védelmet, hanem negatív hatással lehetnek a költségvetési konszolidációra, mivel Ausztria bírságot fenyeget, ha az EU éghajlati céljai nem érik el. Az EU Bizottsága szerint azonban 2030 -ra lehet elérni az éghajlati célt, feltéve, hogy a nemzeti éghajlati és energiaterv minden intézkedése megvalósul. Ennek ellenére a szükséges lépések, mint például az éghajlat -károsító támogatások ökologizálása, még nem voltak látva.

A tervezett kettős költségvetés új éghajlati károsító támogatásokhoz is vezet, növeli az éghajlat költségeit és lerövidíti a környezeti finanszírozást, ideértve a kazáncserét is. Annak érdekében, hogy ezen megtakarítások ellenére elérhesse az éghajlati célokat, a kormánynak sürgősen jogi intézkedéseket kell végrehajtania a CO2 -kibocsátás csökkentése érdekében. A javaslatok között szerepel az olaj- és gázmelegítők kilépési dátumának kötelező meghatározása, valamint a zöld ólompiacok létrehozása az alacsony CO2-es termékek iránti kereslet növelése érdekében. Ezenkívül a gázkezelési törvény (GWG) hozzájárulhat a gázhálózatok leszereléséhez.

EU klímavédelmi politika és fejleményeik

klímavédelem szintén központi jelentőségű az európai kontextusban. Az EU 2030 -ra 55% -kal csökkentette a kibocsátás 55% -kal történő csökkentését. A zöld ügylet részeként, amelyet 2019 decemberében fogadtak el, 2050 -ig kidolgozták az éghajlat -semlegesség elérésének növekedési stratégiáját. Ez magában foglalja a megújuló energiák arányának növelését az EU végleges energiafogyasztásában 2030 -ig, a tagállamokkal, akár 45 százalékkal is.

2020 -ban az EU -ban felhasznált energia több mint 20 % -a megújuló forrásokból származik. Tekintettel a növekvő éghajlati válságra, a tiszta energiaforrások fejlesztése egyre fontosabbá válik a fosszilis tüzelőanyagok alternatívájaként. Az európai parlamenti képviselők már gyorsabb engedélyt kértek az erőművek számára, amelyeket megújuló energiákkal üzemeltetnek, hogy elősegítsék a napenergia és a szélenergia bővítését. Ezenkívül a földgáz -infrastrukturális projektek EU finanszírozását fokozatosan abbahagyják, míg a pénzeszközöket hidrogén- és tengeri energiainfrastruktúrákba irányítják.

célokat és jövőbeli kihívásokat ért el

Az éghajlati célok szintén ambiciózusok: az EU meghaladta a 2020 -as célokat, például az üvegházhatású gázok 20% -kal történő csökkentése az 1990 -hez képest. Ennek ellenére a globális kihívásokra, például az éghajlatváltozás hatásaira és a fosszilis tüzelőanyagok függőségeire vonatkoznak, sok akadály megmarad. A célok hosszú távú célok eléréséhez konkrét erőfeszítésekre, valamint általános európai és nemzeti stratégiákra van szükség.

Öko News , Európai Parlament és Környezetvédelmi Szövetségi Ügynökség Információk az éghajlati védelem jelenlegi fejleményeiről és kihívásairól.