A globális felmelegedés fenyeget: egy új tanulmány riasztó tendenciákat mutat éghajlatunkra nézve!

A globális felmelegedés fenyeget: egy új tanulmány riasztó tendenciákat mutat éghajlatunkra nézve!

A Potsdami Institute for Climate Impact Research (PIK) jelenlegi tanulmánya, amelyet az „Environmental Research Letters” folyóiratban tettek közzé, azt sugallja, hogy a globális felmelegedés hosszú távon súlyosabb lehet, mint azt korábban feltételezték. Az eredmények azt mutatják, hogy a párizsi cél, hogy a globális felmelegedést két Celsius-fok alatt tartsák, csak nagyon alacsony kibocsátású és alacsonyabb klímaérzékenységi értékű forgatókönyvek esetén érhető el, mint pl. Vienna.at jelentették.

A klímakutatás központi eleme, a klímaérzékenység a légkör szén-dioxid-tartalmának megduplázódása esetén várható hőmérséklet-emelkedést írja le. A PIK tanulmány az IPCC által minősített két és öt Celsius-fok közötti éghajlati érzékenységet veszi figyelembe. A PIK tudósai kiemelik a visszacsatolások fontosságát a szén körforgásában, beleértve a permafrost felolvadását is, amely két Celsius-fok fölé emelheti a hőmérsékletet. vbio.de megerősített.

Hosszú távú előrejelzések és kibocsátási forgatókönyvek

A PIK tanulmánya az első a maga nemében, amely hosszú távú éghajlati előrejelzéseket készít a következő ezer évre, figyelembe véve a szénciklus összes kulcsfontosságú visszajelzését. A kutatók a CLIMBER-X fejlett földi rendszermodelljét használták, amely integrálja a fizikai, biológiai és geokémiai folyamatokat, valamint egy interaktív szénciklust. Három alacsony és közepes kibocsátási útvonalat alkalmazva a kutatás azt mutatja, hogy a kibocsátás kismértékű változásai is jelentős globális felmelegedéshez vezethetnek. Ez egyre nehezebbé teszi a Párizsi Megállapodás szerinti fenntarthatósági célok elérését.

Alacsony vagy mérsékelt kibocsátású forgatókönyvek esetén a következő évezredekben a maximális felmelegedés erősebben következhet be, mint azt korábban feltételezték. Johan Rockström, a PIK igazgatója kiemeli, hogy a 2 fokos cél elérésének lehetőségének ablaka gyorsan bezárul, a Föld rendszere pedig veszít stabilitásából, ami hangsúlyozza, hogy sürgősen szükség van a kibocsátás gyorsabb csökkentésére és a CO₂ aktív eltávolítására a légkörből.

A Párizsi Megállapodás és annak céljai

A 2015. december 12-én elfogadott Párizsi Megállapodás fő célja, hogy a globális átlaghőmérséklet növekedését lehetőleg 1,5 Celsius-fok alatt, de mindenképpen két Celsius-fok alatt tartsa az iparosodás előtti korszakhoz képest. További célok közé tartozik a kibocsátás csökkentése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási intézkedések előmozdítása, mint pl bmz.de említett.

A megállapodás részét képező 195 állam kötelezettségvállalásai magukban foglalják a nemzeti éghajlat-változási hozzájárulások (NDC) fejlesztését és az előrehaladásról szóló rendszeres jelentéseket. Ez a kiterjedt nemzetközi együttműködés éles ellentétben áll a Kiotói Jegyzőkönyvvel, amely csak néhány országgal vállalt szerződéses kötelezettséget.

Hosszú távon a tanulmány úgy látja, hogy a Párizsi Megállapodás céljai csak a kibocsátás csökkentésére és a globális éghajlati célok elérésére irányuló szövetségi erőfeszítésekkel együtt érhetők el. Ez még egyértelműbbé teszi az éghajlatváltozás elleni fellépés sürgősségét.