Energiaválság járulék: A szélenergia ipar létéért küzd!

Energiaválság járulék: A szélenergia ipar létéért küzd!

A szövetségi kormány felülvizsgálatra küldte az energiaválság-járulék szigorítását, ami már most is nagy nyugtalanságot okoz a megújuló energiaiparban. A Szélenergia Érdekcsoport (IG) úgy látja, hogy ez az intézkedés negatív hatással van a szélenergia fejlődésére és a regionális értékteremtésre. Az IG Windkraft ügyvezető igazgatója, Florian Maringer szerint a döntést igazságtalannak tartják, mert különösen a középvállalatokat érinti, miközben a fosszilis tüzelőanyag-ágazat továbbra is védett. Ausztriában a szélenergia-termelés több mint 60%-a regionális gyökerekkel rendelkező vállalatok kezében van.

Különösen a szélenergia-ipart érintik aránytalanul a tervezett díjak, különösen télen, amikor az áramárak magasak. Ezeknél a cégeknél a versenyképesség, amely 2025-ben mintegy 8000 munkahely teremtéséért és csaknem 240 millió euró értékteremtésért felelős, erősen csorbulni fog. A gyors GDP-becslés szerint minimális gazdasági növekedés is tapasztalható, ami tovább rontja a helybe vetett bizalmat. A jelenlegi 160 millió eurós beruházások veszélybe kerültek, amelyek 60 ezer háztartást tudnának ellátni árammal.

Globális energiaválságok és hatásaik

A közel-keleti feszült helyzet és az Oroszországból Európába irányuló gázszállítás csökkenése jelentős hatással volt az olajpiacokra, amint azt a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) World Energy Outlook 2023 jelentette. Az olaj- és gázellátás biztonsága továbbra is kulcskérdés, különösen a tiszta energiára való átállás során. Az előrejelzések szerint a Közel-Keletről Ázsiába irányuló kőolaj tengeri kereskedelmének részesedése 2050-re 40%-ról 50%-ra fog növekedni.

A globális energiaválság arra is felhívja a figyelmet, hogy biztosítani kell az energia megfizethetőségét és az áramellátás stabilitását. Az üzemanyagár-ingadozások elleni fogyasztóvédelmi intézkedések már 2022-ben 900 milliárd dollárba kerültek a kormányoknak. A kulcsfontosságú stratégiák közé tartozik a rugalmas és digitalizált hálózatokba való fokozott befektetés, valamint az alacsonyabb kibocsátású technológiák, például a hidrogén és a bioenergia támogatása.

Az EU energiapolitikája és jövőbeli céljai

Az EU energiapolitikájának célja a szén-dioxid-mentesítés, a versenyképesség, az ellátásbiztonság és a fenntarthatóság biztosítása. Az EU energiapolitikája az energiahatékonyság és a megújuló energiák elterjedésének elvein alapul. 2015-ben az energiaunió öt fő célkitűzését határozták meg: az energiaforrások diverzifikálását, az integrált belső energiapiacot, az energiahatékonyság javítását, a gazdaság szén-dioxid-mentesítését és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák népszerűsítését.

Az EU jelenlegi energiapolitikai céljainak célja, hogy 2030-ra 42,5%-ra növeljék a megújuló energia részarányát a végső energiafelhasználásban, és 11,7%-kal csökkentsék a primer és végső energiafogyasztást 2020-hoz képest. A tagállamok kötelesek nemzeti energia- és klímaterveket készíteni, valamint előrehaladási jelentéseket készíteni az energiaunió céljainak elérése érdekében.

Összefoglalva elmondható, hogy az ausztriai szélenergia-ipar óriási kihívásokkal néz szembe, miközben a globális energiaválság és az EU energetikai céljai továbbra is keretet adnak az energiaszektor jövőbeli fejlesztéseinek és beruházásainak. A szélenergia bővítését az IG Windkraft szorgalmazza, mint döntő lépést a válságálló költségvetés és értékteremtés érdekében a régióban.