Trump 2025: A brutális kitoloncolási politika megosztja az USA-t és Európát!

Trump 2025: A brutális kitoloncolási politika megosztja az USA-t és Európát!

Donald Trump 2023. január 20-án ismét letette az Egyesült Államok elnöki hivatali esküjét, és azóta határozottan végrehajtja választási ígéreteit. Ez a politika megosztott reakcióhoz vezet mind az Egyesült Államokban, mind a világ többi részén. Különösen a mexikói határ lezárása keltett feltűnést. Kormányzása alatt 10 000 amerikai katonát vezényeltek a határra, ami az illegális átlépések drámai, 8400-ra csökkenéséhez vezetett, szemben a tavaly áprilisi 245 000-rel, amikor Joe Biden hivatalban volt. Ugyanakkor az illegális migránsok tömeges kitoloncolása folyik, és mára 139 ezer embert deportáltak. Trump célja, hogy a deportálások számát évi egymillióra növelje.

Az Egyesült Államok határvédelmi ügynöksége, az ICE minden nap újabb adatokat közöl a migránsok elfogásáról, és csaknem 2400 migránst tartóztattak le Trump második hivatali idejének első hetében. Ezeket az intézkedéseket rendkívüli állapot kíséri a mexikói határon, és az újonnan elfogadott törvény, a Lakes Riley törvény szigorúbb intézkedéseket tesz lehetővé az okmányokkal nem rendelkező bevándorlókkal szemben. Különösen az illegális migránsok kisebb bűncselekmények miatti letartóztatása került a címlapokra. Trump stratégiája azt is előírja, hogy az illegális bevándorlókat a jövőben iskolákban, templomokban és kórházakban is le lehet tartóztatni.

Brutális deportálási politika

A kiterjedt deportálásokat és letartóztatásokat brutálisnak tartják. Az emberi jogi szervezetek és az Egyesült Nemzetek Szervezete aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy ezen intézkedések közül sok sérti a menedékjogot, és a védelmet kérőkkel szembeni önkényes bánásmódra ösztönözhet. A médiában jelen vannak a letartóztatások és deportálások során tapasztalt embertelen körülményekről szóló beszámolók. A kritikus hangok elsősorban azokból a demokratikusan kormányzott államokból és városokból származnak, amelyek „menedékvárosnak” nyilvánították magukat ezen intézkedések ellensúlyozására. Ezzel párhuzamosan a gazdaság, különösen a mezőgazdasági szektor részéről felerősödtek a panaszok a tömeges deportálások miatti munkaerő-veszteség miatt.

Az agresszív bevándorlási politika mellett Trump azt is bejelentette, hogy fegyverszünet ultimátumával növeli Vlagyimir Putyinra nehezedő nyomást az ukrajnai háborúban. Kereskedelmi háborúkat is folytat azért, hogy igazságosabb kereskedelmi megállapodásokat kössön az Egyesült Államok számára, de ez bizonytalanságot és zűrzavart is okozott a piacokon. Noha egy amerikai bíróság a közelmúltban minden vámot felfüggesztett, továbbra sem világos, hogy Trump agresszív kereskedelmi és külpolitikai intézkedései hogyan érintik a világgazdaságot.

A vitatott döntések ellenére Trump átlagosan 47,7 százalékos támogatottsággal rendelkezik. Ez ellentétben áll a demokraták támogatottságával, amely mindössze 37 százalék. Még várni kell, hogyan folytatódnak a fejlemények az Egyesült Államok határán, mivel a kitoloncolási politika jelentős következményekkel járhat mind az érintettekre, mind a társadalomra nézve. A menedékjog és az emberi jogok kérdése egyre inkább kulcspont lesz a politikai vitában.