Provokatív betlehem Stuttgartban: Jézus mint nyálkás teremtmény?

Provokatív betlehem Stuttgartban: Jézus mint nyálkás teremtmény?

2025 karácsonyán az ARD istentiszteletet sugárzott a stuttgarti Szent Mária katolikus templomból, ami nagy izgalmat váltott ki. A hagyományos fafigura helyett egy nyálkás kagylóba burkolt felnőtt férfi feküdt egy szalmakupacon, és Jézust kellett volna ábrázolnia. Ez a rendezett ábrázolás heves reakciókat váltott ki a közösségi médiában, a felhasználók egy "lélegző idegenhez" hasonlították a karaktert, és "betegnek és abnormálisnak" nevezték. A politikai reakciók elsősorban a CDU képviselőitől érkeztek, akik hevesen bírálták az ábrázolást.

Dr. Klaus Nopper, stuttgarti városi tanács „undorítónak” minősítette a produkciót, és hangsúlyozta a karácsonyi történet nem megfelelő instrumentalizálását az ébredés jegyében. Maximilian Mörseburg, a Bundestag volt képviselője szerint az egyházak abszurditásba vezetik a vallást, és elveszik annak méltóságát. Kiemelte azt is, hogy a karácsony sokak számára az utolsó érintkezés az egyházzal, és fontos a szépre hangsúlyozni.

A provokáció védelme

A misét celebráló Thomas Steiger pap visszautasította a vádakat, és azzal védekezett az ábrázolás ellen, hogy nem akartak provokálni, de nem is akarták becsukni a szemüket a valóság előtt. Milena Lorek művész, aki felelős ezért a vitatott produkcióért, művészetét „a biztonság és a szorongás közötti bizonytalanság pillanatának” szimbólumaként indokolta. Egyre világosabbá vált azonban, hogy a művészi szabadságról és a társadalmi provokációról szóló viták központi jelentőséggel bírnak.

A produkció a „Sancta” című darab stuttgarti premierjére emlékeztet, amelyet Florentina Holzinger rendezett. Itt is az olyan témák állnak előtérben, mint az erőszak és a szexualitás, és kihívást jelentenek a közönség számára. Ennek keretében 18 elsősegélynyújtó beavatkozást rögzítettek az előadás során. A művészi provokáció határairól szóló vita végigvonul az egész művészeti szcénán, és felveti a kérdést, hol húzódnak a művészi szabadság határai.

A művészi szabadság határai

A Politics Culture megállapításai szerint a művészi szabadságot az Alaptörvény védi, de nincsenek egyértelmű korlátozások. Korlátozás csak alkotmányos okokból lehetséges. A művészet fogalma továbbra is ellentmondásos, és sokkoló és szenzációs ábrázolásokat egyaránt tartalmaz. Kulcsfontosságú különbséget tenni, hogy a művészet segíti-e az emberi méltóság tiszteletben tartását, vagy sérti azt.

A kritikusok egyetértenek abban, hogy az egyházi témák művészi megbeszélése mindig tiszteletet és komoly vitát igényel. A művészetnek hidakat kell építenie, nem pedig lerombolnia, ami világos a stuttgarti produkcióról folyó vitában. A provokáció és a tisztelet közötti egyensúlyra szükség van ahhoz, hogy láthatóvá tegyük a láthatatlant, és előtérbe kerüljön a méltóság és az igazságosság.

Egyelőre sem a Rottenburg-Stuttgarti Egyházmegye, sem az SWR nem kommentálta a vitát. Abban az időben, amikor a művészet és a vallás gyakran ütközik egymással, továbbra is az a kérdés, hogy a provokáció hogyan gyógyíthat és hogyan lehet megbékíteni, ha bölcsen használják őket. Valószínűleg ez lesz a központi téma a művészetről és társadalmi szerepéről szóló további vitákban.