Szociális alvási apnoe: Miért jelentenek veszélyt a hétvégék az alvásra?

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

A Flinders Egyetem új tanulmánya szerint a szociális alvási apnoe hétvégenként fokozódik. A kockázati tényezők közé tartozik az alkohol és a rendszertelen alvás.

Eine neue Studie der Flinders University zeigt, dass soziale Schlafapnoe am Wochenende steigt. Risikofaktoren sind Alkohol und unregelmäßiger Schlaf.
A Flinders Egyetem új tanulmánya szerint a szociális alvási apnoe hétvégenként fokozódik. A kockázati tényezők közé tartozik az alkohol és a rendszertelen alvás.

Szociális alvási apnoe: Miért jelentenek veszélyt a hétvégék az alvásra?

Az ausztrál Flinders Egyetem nemzetközi kutatócsoportja által végzett új tanulmány az alvászavar aggasztó formáját azonosította, amelyet "szociális alvási apnoének" neveznek. Az alvási apnoe ezen formája azt mutatja, hogy a légzési szünetek szignifikánsan gyakrabban fordulnak elő hétvégén, mint hétközben, ami az életmód hétvégi befolyását jelzi. A kutatás világszerte több mint 70 000 alany adatain alapul, akiket speciális alvásérzékelőkkel vizsgáltak meg. Az eredményeket a neves szaklapban tették közzéAmerican Journal of Respiratory and Critical Care Medicineközzétett.

Ahogy a express.at A jelentések szerint különösen feltűnő, hogy azoknál, akik hétvégén később fekszenek le vagy alkoholt fogyasztanak, nagyobb az obstruktív alvási apnoe (OSA) kockázata. Ez a betegség a légutak beszűkülését vagy többszöri bezárását okozza alvás közben, ami jelentősen befolyásolhatja az alvás minőségét, és számos egészségügyi problémához vezethet, beleértve a fáradtságot és a koncentrációs nehézségeket, valamint a szívbetegség, a cukorbetegség és a depresszió fokozott kockázatát.

A hétvégi hatás

A tanulmány azt mutatja, hogy a légzési szünetek 18%-kal nőnek hétvégén, míg a szombati extra alvás (45 perc vagy több) akár 47%-kal is növeli a kockázatot. A férfiakat 21%-os növekedés érinti, míg a nőknél csak 9%-os. A tendencia különösen súlyos a 60 év alattiak körében, akiknek 24%-a súlyosabb légzési problémákkal küzd, mint az idősebbek.

A kutatócsoport tagja, Danny Eckert hangsúlyozza, hogy az alkoholfogyasztás és a rendszertelen alvási szokások fő befolyásoló tényezők. Ezenkívül a klasszikus klinikai diagnosztikai tesztek gyakran nem elegendőek az alvási apnoe súlyosságának helyes felméréséhez, mivel általában csak a hét egy napján végzik el őket.

Az alvási apnoe tünetei

Mint a Gyógyszertár nézzen körül Amint elmagyaráztuk, az alvási apnoét akkor diagnosztizálják, ha a páciens óránként legalább öt légzési szünetet tart. Ha 15 légzésszünet van, és legalább tíz másodpercig tart, akkor már mérsékelt alvási apnoéról beszél. A nappali fáradtság mellett a tünetek közé tartozik a koncentrációs problémák, a hangos horkolás és a vérnyomás emelkedése is.

Hosszú távon a kezeletlen alvási apnoéban szenvedő betegek súlyos egészségügyi következményekkel nézhetnek szembe, beleértve a szívinfarktus és a szélütés fokozott kockázatát. Az orvosi diagnózist alvásvizsgálatokon keresztül állítják fel, és a kezelési lehetőségek az életmódbeli változtatásoktól, például a fogyástól a speciális terápiás eszközökig és sebészeti eljárásokig terjednek.

Javaslatok a megelőzésre

A „társadalmi apnoe” kockázatának minimalizálása érdekében a kutatók következetes alvási ütemtervet, minden nap ugyanabban az időben való felkelést és az OSA-terápia következetes betartását javasolják. Ezért az ideális alvásidő hét és kilenc óra között van az egészség javítása és a kockázatok csökkentése érdekében.

Összefoglalva, e tanulmány eredményei rávilágítanak arra, hogy sürgősen szükség van továbbképzésre és jobb diagnosztikára az alvásegészségügy területén. Az alvási apnoe valódi mértéke kiterjedtebb lehet, mint korábban gondolták.