A Nagy-korallzátony korallélénkülése eléri a kritikus szintet

A Nagy-korallzátony korallélénkülése eléri a kritikus szintet

A rekorddöntőket Az óceán víz hőmérséklete pusztító hatást gyakoroltak a világ egyik legnagyobb természeti csodájára. Egy új tanulmány azt mutatja, hogy a korallfehérítés be van kapcsolva Nagy Korallzátony katasztrofális méreteket öltött Ausztráliában.

A korallok katasztrofális veszteségei

A zátony déli részén található sziget közelében megfigyelt korallok több mint 50%-a elpusztult a tavalyi év legsúlyosabb és legszélesebb körű járványában. Fehérítő, valaha rögzítették ezen a területen. Egy ausztrál tudósokból álló csapat szerint 2024 volt a legrosszabb nyár, amelyet a zátony valaha átélt. Az élesen növekvő Az óceán hőmérséklete rekordokat döntöttek meg, és ehhez hetedik fokú fehérítés a zátonyról. Amikor a tengeri hőhullámok nyomás alá helyezik a korallokat, elveszítik algáikat és elhalványulnak.

A fosszilis tüzelőanyagok és az időjárási jelenségek hatása

A fő ok a földgázt előállító fosszilis tüzelőanyagok elégetése, ami növeli a globális hőmérsékletet. A tavalyi év ezt megerősítette El Niño -Az időjárási jelenség okozta ezt a kárt az óceánok hőmérsékletének növekedésével ebben a régióban.

Tanulmány és eredményei

A Sydney-i Egyetem tudósai 462 korallkolóniát figyeltek meg a zátonyban található One Tree Islanden öt hónapon keresztül, a kánikula tetőpontjától, február elején. Májusra ezekből a kolóniákból 370 kifehéredett, júliusra pedig a kifehéredett korallok 52%-a elpusztult – derül ki egy szakértői tanulmányból, amelyet a Limnológiai és óceánográfiai levelek megjelent.

A cselekvés sürgőssége

Egyes korallfajok halálozási aránya 95%. A kutatók megfigyelték a „kolónia bomlásának” kezdetét, amikor az elhalt csontváz letörik a zátonyról, és törmelékké omlik. „Eredményeink rávilágítanak a korallzátonyok védelmére irányuló sürgős intézkedések szükségességére, amelyek nemcsak a biológiai sokféleség gócpontjai, hanem az élelmezésbiztonság és a partok védelme szempontjából is kritikus fontosságúak” – mondta Maria Byrne, az egyetem Élet- és Környezettudományi Karának vezető szerzője.

Bár a vizsgált terület a zátony védett részén található, távol a parttól, bányászati ​​tevékenységtől és turizmustól mentes, "védett állapota ellenére nem volt immunis a rendkívüli hőstressz ellen, amely ezt a katasztrofális kifehéredést kiváltotta" - tette hozzá.

Gazdasági jelentősége és globális relevanciája

A Nagy-korallzátony közel 133 000 négyzetmérföldet (345 000 négyzetkilométert) foglal el, és a világ legnagyobb korallzátonya, amely több mint 1500 halfajt és 411 kemény korallfajt támogat. Évente dollármilliárdokkal járul hozzá Ausztrália gazdaságához, elsősorban a turizmuson keresztül, és az ország és a világ egyik legnagyobb természeti csodájaként népszerűsítik.

A szerzők hangsúlyozzák, hogy a tömeges fehérítés egyre inkább „kétévente eseménnyé válik”, ezért globális fellépésre van szükség az ambiciózus éghajlati célok elérése és a kibocsátás csökkentése érdekében.

A rugalmasabb korallfajokra gyakorolt ​​hatás

A kifehéredés a zátony azon részeit is érintette, amelyek korábban nem voltak érintettek, és betegségeket és elhullást észleltek még az ellenállónak tekintett korallfajoknál is. "A tömeges kifehéredéstől eddig nagyrészt megkímélt zátonyra gyakorolt ​​hatás látványa pusztító" - mondta Shawna Foo tengerész, a tanulmány társszerzője. "A halálozások és a betegségek magas aránya, különösen egy ilyen távoli és érintetlen területen, rávilágít a helyzet súlyosságára."

Tavaly februárban a CNN öt különböző zátony kifehéredéséről számolt be, amelyek az ökológiailag fontos, de sérülékeny terület északi és déli részein húzódnak.

Következtetés és kilátások

A Nagy Korallzátonyon korábban 1998-ban, 2002-ben, 2016-ban, 2017-ben, 2020-ban és 2022-ben megfigyeltek súlyos tömegosztódásos kifehéredést. A 2022-es kifehéredés volt az első, amely egy La Niña-esemény során következett be, az El Niño-val egyenértékű esemény, amely jellemzően komoly aggályokat vet fel a zátony jövőjével kapcsolatban.

A tanulmány szerzői kutatásukat "ébresztőként" tartják a politikai döntéshozók és a természetvédők számára, mivel a következmények túlmutatnak az ökológián és a természetvédelemen, és olyan közösségekre is hatással vannak, amelyek a halászat, a turizmus és a partvédelem szempontjából a zátonytól függenek.

"A korallzátonyok ellenálló képességét minden eddiginél jobban tesztelik, és előtérbe kell helyeznünk azokat a stratégiákat, amelyek erősítik az éghajlatváltozással való megbirkózási képességüket" - mondta Ana Vila Concejo, a tanulmány társszerzője, az egyetem Geotudományi Iskolája munkatársa. "Eredményeink rávilágítanak az azonnali és hatékony kezelési beavatkozások szükségességére ezen ökoszisztémák védelme érdekében."