Dino Bécsben: A Plateosaurust felfedezték fegyverként halálos farokkal!
A Plateosaurus trossingensis, a triász korból származó növényevő dinoszaurusz a farkát védekezésre használta.

Dino Bécsben: A Plateosaurust felfedezték fegyverként halálos farokkal!
A bécsi Természettudományi Múzeumban a Plateosaurus trossingensis izgalmas téma a paleontológiában. Ez a dinoszaurusz körülbelül 210 millió évvel ezelőtt élt a triász időszakban, és lenyűgöző, akár nyolc méteres hosszúságot is elérhetett. A legújabb kutatások azt mutatják, hogy a Plateosaurus aktívan használhatja a farkát a ragadozók elleni fegyverként, amely képessége segíthet túlélni egy veszélyes környezetben. A múzeum 2021 óta mutatja be gyűjteményében ennek a fajnak a maradványait.
Egy kutatócsoport egy Svájcban talált példány farkának anatómiáját vizsgálta. Az eredmények azt mutatják, hogy a farok akár 1,6 kilojoule-os erővel is meghosszabbítható a farok végén, és akár 174 kilojoule-ig, ha a teljes farkot használjuk. Ez arra utal, hogy a Plateosaurus hatékony védekezési mechanizmusokat fejlesztett ki annak ellenére, hogy hiányoztak olyan nyilvánvaló védekezési jellemzők, mint a csontos páncél vagy a szarvak.
Új felfedezések és régi sérülések
A Plateosaurus holotípusának farokcsontjainak sérülései felkeltették a tudósok érdeklődését. Joep Schaeffer, a Stuttgarti Természettudományi Múzeum paleontológusa újra megvizsgálta ezeket a feltételeket. Az elemzett kövületek csaknem 15%-a mutatott hasonló sérüléseket, amelyeknek különböző okai lehetnek. Továbbra sem világos, hogy a sérüléseket a sárban való elakadás vagy a ragadozókkal való konfliktus okozta. Különösen a ragadozók, például a fitoszauruszok támadhatták meg a dinoszauruszokat alulról vagy hátulról, és ez okozta ezeket a sérüléseket.
A Plateosaurus trossingensis kutatása különösen fontos a korábbi dinoszauruszokkal való evolúciós kapcsolatok megértéséhez. Több mint 250 németországi, svájci és francia lelet dokumentálja e faj széles körű elterjedését. E faj csontvázának első átfogó leírása 1926-ból származik, miután 1912-ben felfedezték az első teljes csontvázat Trossingenben, Baden-Württembergben.
A leletek jelentősége
A Plateosaurus trossingensis egy növényevő dinoszaurusz, és a híres sauropodák elődjének tartják, amelyek később a Föld legnagyobb szárazföldi állatai lettek. Az izgalmas anatómiai kutatások mellett a leletek mélyebb betekintést nyújtanak e dinoszauruszok életmódjába és az ökoszisztémában elfoglalt helyükbe is.
A paleontológia és a természetrajz iránt érdeklődők számára a frankfurti Senckenberg Naturmuseum lenyűgöző gyűjteményt kínál. Több mint 10 000 kiállítást és új kutatási eredményeket mutat be a biológia, őslénytan és geológia területéről. Itt a látogatók különféle dinoszauruszfajokat és más érdekes lényeket ismerhetnek meg, amelyek évmilliók során alakították át a Földet.
Összességében a Plateosaurus trossingensis nemcsak az élet sok millió évvel ezelőtti változatosságát mutatja be, hanem a különböző fajok közötti kölcsönhatások összetettségét is. Ezek az eredmények döntő fontosságúak a dinoszauruszok evolúciójának és biológiájának megértéséhez.
A Plateosaurusról és történetéről további információkat találhat az [oe24.at](https://www.oe24.at/oesterreich/chronik/wien/wiener-dino-peitschte-feinde-mit- Schwanzhieben-in-die-wandel/634256997) címen, valamint a State Közlöny.