A bécsi fiú anyáért küzd: túszok Nigerben – mi áll a háttérben?

A bécsi fiú anyáért küzd: túszok Nigerben – mi áll a háttérben?

Christoph Gretzmacher, egy 73 éves bécsi nő fia reménykedik édesanyja, Eva G. mielőbbi hazatérésében, aki 2025. április 21-e óta van emberrablók kezében Nigerben. A nehéz helyzet ellenére nincs közvetlen kapcsolata az emberrablókkal, és azt a gyanút fejezi ki, hogy az emberrablók is felelősek lehetnek. 67 éves svájci nő. Gretzmacher, aki a nigériai Agadez városában élt, kiterjedt helyi hálózattal rendelkezik, és aggódik a régióban zajló fejlemények miatt. Úgy véli, hogy Svájc aktív szerepvállalásával politikai nyomást gyakorolhat a helyi és regionális szereplőkre az ügy előmozdítása érdekében.

A legújabb jelentések szerint Eva G. jól van, mivel az emberrablás továbbra is felkelti a nemzetközi figyelmet. A kritikusok rámutatnak, hogy a közelmúltbeli fejleményeket a Száhel-övezetben, ahol az emberrablók tevékenykednek, az európai polgárok elrablásának folyamatos hulláma jellemzi. 2023 eleje óta több incidens is történt, köztük Eva Gretzmacher elrablása január 11-én Nigerben, ahol fegyveresek vitték el a házából, és ismeretlen irányba tűnt el. Ezek az incidensek rávilágítanak a térség veszélyes biztonsági helyzetére, amelyet jelenleg katonai zavargások és szélsőséges csoportok befolyása jellemez.

Biztonsági helyzet a Száhel-övezetben

A Száhel-övezet biztonsági helyzete az elmúlt években romlott. A Maliban, Burkina Fasóban és Nigerben zajló katonai puccsok az erőszakos szélsőségesek befolyásával együtt komoly veszélyt jelentenek a helyi lakosságra. Ezzel összefüggésben több ország kormánya, köztük az osztrák külügyminisztérium is figyelmeztet a támadások és emberrablások nagy kockázatára a térségben. Ennek egyik oka lehet a terrorszervezetek, például a Száhel Iszlám Állam (ISSP) szerkezetátalakítása, amelyek egyre inkább átadják az emberrablások irányítását a helyi bandáknak.

Példátlanul megnőtt 2025-ben a külföldiek emberrablásának száma. Megfigyelők megemlítik, hogy az ISSP által koordinált emberrablások száma nő, és a csoport más fegyveres szervezetekkel is hálózatba lépett. A nigériai biztonsági erők e fenyegetésekkel szembeni leküzdés során tapasztalt nehézségeiről szóló jelentések azt mutatják, hogy a fegyveres ellenállás fokozódik a régióban, és a kormány képessége a kihívások kezelésére erősen korlátozott.

• Die Sahelzone umfasst Länder wie Mali, Niger, Tschad und Burkina Faso, die zu den ärmsten Ländern der Welt gehören.
• Die Region leidet unter extremen Herausforderungen, darunter Armut, Nahrungskrisen und hohe Bevölkerungszahlen, die Risiken von Migration und Verbrechen erhöhen.
• 41 Millionen Menschen in dieser Region stehen vor Hoffnungslosigkeit, was eine Anwerbung durch extremistische Organisationen begünstigt.

Egy szakértő a közelmúltban megerősítette, hogy a Száhel-övezetben megszaporodnak a külföldi állampolgárok emberrablásai. A JNIM iszlamista terrorista milícia tagadta, hogy köze lenne Eva G. elrablásához, de a helyzet továbbra is rendkívül feszült. Miközben az érintett országok kormányai és a nemzetközi szereplők megoldásokat keresnek, szembe kell nézniük azzal a ténnyel is, hogy a dzsihadisták tevékenységüket a környező országokban igyekeznek kiterjeszteni, új folyosókat kialakítani működésükhöz.

Összességében a Száhel-övezet helyzete és az emberrablások veszélye állandó probléma, amely a romló politikai és biztonsági helyzet miatt különös figyelmet igényel. Eva G. és más elrabolt személyek visszatérése továbbra is kulcsfontosságú a családok és a kormányok számára Európában.