Suche
Mein Konto
Katharin időjárási bölcsessége: Ilyen lesz a telünk 2025-ben!
November 25-e, Szent Katalin napja befolyásolja a gazdálkodók hagyományos téli és tavaszi időjárás-előrejelzési szabályait.
Katharin időjárási bölcsessége: Ilyen lesz a telünk 2025-ben!
November 25-én, Szent Katalin emléknapján a hagyományos gazdálkodási szabályok állnak az időjárás-beszélgetés középpontjában. Ennek a napnak különleges jelentősége van a gazdálkodási naptárban, mivel a gazdálkodók figyelik az időjárást, hogy előrejelzéseket készítsenek a közelgő télről. Hogyan oe24 tudósítások szerint egy híres szabály kimondja: „Kathrein abbahagyja a táncot”, ami az advent előtti ünnepi időszak végét jelenti.
Egy másik fontos mondás: „Egész télen olyan lesz, mint Kathrein körül”. Ez a bölcsesség azt sugallja, hogy a nyugodt időjárás egyenletes telet jelez, míg a viharos időjárás az ellenkezőjét. Ezen kívül van egy érdekes szabály, amely így szól: „Ha Kathreinben unalmas az idő, késő tavasszal jönnek a levelek”. A Katalin-napi borús idő arra utal, hogy a tavaszi vegetáció beindulása elhúzódik.
A gazda szabálya és a tavaszi várakozások
Ezen kívül figyelmeztet Higany e szabályok változó megbízhatósága előtt, mivel nagymértékben függenek a regionális éghajlati viszonyoktól. A szabály: „Ha Kathreinben nem esik havazás, Sankt Andreason (november 30.) minden bizonnyal jönni fog” egy másik szabály, amely a közös elvárásokat tükrözi.
A statisztikai bizonyítékok azt mutatják, hogy „Ahogyan Catherine alakítja az időjárást, olyan lesz a következő február is” körülbelül 70%-os megbízhatósággal rendelkezik a száraz vagy nedves időjárás előrejelzésében.
November 25. fontos funkciója a tanyai életben különösen fontos, hiszen a karácsonyig tartó táncszezon végét jelenti, és meghatározza a hideg évszak és a tavaszi ültetés tervezését.
A paraszti uralom gyökerei
A paraszti szabályok eredete az ókorba nyúlik vissza, mint pl Wikipédia tisztázott. Ezek a régi népi, gyakran rímbe illő, időjárásról szóló mondások az időjárási jelenségek évszázados megfigyeléséből fakadtak. Az évszázadok során kísérletek történtek arra, hogy szisztematikus megfigyelések révén előrejelzéseket lehessen levezetni a jövő időjárási viszonyairól és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatásáról.
Történelmileg a meteorológia tudománya a reneszánsz idején tovább fejlődött Európában. Arisztotelész „Meteorologica” című értekezésében tette meg az első tudományos kísérleteket az időjárási jelenségek magyarázatára. A gazdálkodási szabályok mérlegelésekor fontos, hogy a regionális tapasztalatok központi szerepet kapjanak, mert ha nem ismerjük azt a területet, ahol létrejöttek, sok szabálynak gyakran nincs értelme.
Bár a gazdálkodók szabályai nagy hagyományokkal rendelkeznek, fontos észben tartani, hogy nem tekinthetők megbízható időjárás-előrejelzésnek. A mai meteorológiai tudomány korszerűbb és pontosabb módszerekre támaszkodik az időjárás-előrejelzések elkészítésében. Ennek ellenére a Szent Katalin-emléknap és a hozzá kapcsolódó gazdálkodási szabályok továbbra is a kulturális hagyományok és a vidéki élet szerves részét képezik.