Az EU tengeri menekülttáboraira vonatkozó tervei a bíróság döntése után meghiúsultak

Az EU tengeri menekülttáboraira vonatkozó tervei a bíróság döntése után meghiúsultak

Az európai egyesülés új kihívásokkal néz szembe, különösen a menekültügyi gyakorlattal kapcsolatban. Az Európai Bíróság (EB) közelmúltban hozott ítélete jelentősen visszavetette egyes országok azon ambiciózus terveit, hogy átvegyék Olaszország ellentmondásos modelljét a menedékkérők tengerentúli kitoloncolási központokba való átszállítására vonatkozóan.

Az EB döntése és hatásai

Pénteken az EB úgy döntött, hogy bár Olaszország továbbra is használhatja létesítményeit az albániai Shengjin és Gjader városokban, a menedékkérők átadásának feltételeit szigorúbb ellenőrzésnek kell alávetni. A cél annak biztosítása, hogy a menedékkérőket ne küldjék vissza veszélyes helyzetekbe származási országukban.

Mitől biztonságos egy származási ország?

A bíróság egyértelművé tette, hogy a származási ország csak akkor tekinthető „biztonságosnak”, ha „hatékony bírósági felülvizsgálatnak” vetették alá. Ezenkívül bizonyíthatóan biztonságosnak kell lennie minden népességcsoport számára, beleértve a sérülékeny vagy marginalizált csoportokat is.

Hatás az EU jövőbeli menekültügyi szabályozására

Ez az ítélet várhatóan jelentős hatással lesz az új uniós menekültügyi szabályokra, amelyek jövő júniusban lépnek hatályba. Ezek a szabályozások célja, hogy lehetővé tegyék a tagállamok számára, hogy létrehozzák saját listáikat a „biztonságos” országokról a menekültügyi eljárás felgyorsítása és kiszervezése érdekében.

Kritika a biztonságos származási országok listájával kapcsolatban

Az EU saját listája, amely útmutatóként szolgál, olyan országokat tartalmaz, mint Banglades, Kolumbia, Egyiptom, India, Koszovó, Marokkó és Tunézia. Az emberi jogi aktivisták azonban arra figyelmeztetnek, hogy ezek az országok nem biztonságosak minden lakos számára. Az Amnesty International szerint biztonságosnak tekintik azokat az országokat, amelyekből a nemzetközi védelem iránti kérelmek 20%-a vagy kevesebb. Ez azonban figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy az ezekből az országokból érkező kérelmezők akár 20%-át menekültként ismerik el, ami megkérdőjelezi ezen országok biztonsági helyzetét.

Az emberi jogok megsértése

Az EB ítélete két bangladesi menedékkérő kérelmén alapul, akiket Albániában tartottak fogva, és azzal érveltek, hogy Bangladesbe való visszatérés veszélyes lenne. Ez akkor történik, amikor több európai ország is érdeklődik saját kitoloncolási programja iránt, hasonlóan az olasz-albán modellhez.

Az olasz modell költsége és hatékonysága

Míg a partnerséget, amely milliókat fektet be kitoloncolási központok és "visszatérési csomópontok" létrehozásába egy EU-n kívüli országban, egyes államok a sikeres megközelítés példájának tekintik, a Bari Egyetem friss tanulmánya szerint az olasz modell eddig több mint 74,2 millió euróba (mintegy 86 millió dollárba) került. A tanulmány szerint a modell „az olasz migrációs politika történetének legköltségesebb, legembertelenebb és haszontalan eszköze”.

Kritika az olasz kormány részéről

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, a szélsőjobboldali párt tagja rövidlátónak minősítette az ítéletet, és azt mondta, hogy az gyengíti a tömeges illegális bevándorlás elleni küzdelemre és a nemzeti határok védelmére irányuló erőfeszítéseket. Hangsúlyozta, hogy ennek a fejleménynek mindenkit érintenie kell, beleértve azokat a politikai erőket is, amelyek elégedettek az ítélettel, mivel tovább szűkíti a kormányok és parlamentek amúgy is korlátozott mozgásterét a migráció szabályozására és kezelésére.

Menedékkérők sorsa Albániában

Az albániai olasz deportáló központokban csaknem tucatnyian biztonságosnak tartott országokból, például Egyiptomból és Bangladesből várják a jövőjüket. Ez azt mutatja, hogy sürgősen szükség van egy jól megalapozott és igazságos migrációs politikára Európában.