Sürgős vita: Penacho” Bécsben marad! Szállítás lehetetlen!

Sürgős vita: Penacho” Bécsben marad! Szállítás lehetetlen!

A bécsi Világmúzeumban a „Penacho” azték tollas fejdísz a lehetséges szállításáról és Mexikóba való visszatéréséről szóló viták középpontjában áll. A Bécsi Műszaki Egyetem mexikói képviselőkkel együttműködve 2010 és 2012 között szállíthatóságának felülvizsgálata azt mutatta, hogy a „Penacho” nem alkalmas ilyen utazásra. A vizsgálat eredménye riasztó: a fejdísz legfeljebb 0,04 grammos gyorsulási amplitúdóval szállítható, ami aláhúzza törékenységét, hiszen quetzal tollakból és több mint 1500 arany- és sárgarézből készült. A Kleine Zeitung jelentése szerint egy mérnököt bíztak meg egy adott szállítódoboz értékelésével az „Eternos Retornos” projekt részeként.

A mérnök a jelentésében megkérdőjelezte a Világmúzeum korlátait, és bírálta, hogy a British Museum által 2023-ban a "tahiti gyászjelmez" szállításával való összehasonlítás nem túl értelmes. A Világmúzeum igazgatója, Banz szerint a „gyászruha” nemcsak 200 évvel fiatalabb, hanem szerkezetében is stabilabb; jelentős károk nélkül érkezett meg, míg a Penacho komoly károkat szenvedhetett.

A "Penacho" története

A tollas fejdíszt „Montezuma koronájaként” emlegetik, de a Világmúzeum ezt a kifejezést félrevezetőnek tartja. A szakértők szerint valójában egy pap fejdíszéről van szó. Történelmileg a „Penacho” II. Ferdinánd főherceg gyűjteményében került elő 1596-ban, és nem világos, hogy pontosan hogyan került Európába, és hogy valóban Moctezumához tartozott-e. A „Penacho” és a mexikói kulturális örökség közötti kapcsolat azonban tagadhatatlan, és 1991 óta Mexikó több alkalommal kérte az értékes tárgy visszaszolgáltatását. Petra Bayr megjegyzi, hogy a magáncélú visszatérési kezdeményezések is fontosabbá váltak.

A „Penacho” történeti elemzését a gyarmati eredetű kulturális javak visszatéréséről szóló nagyobb diskurzus részének tekintik. Ez a vita az elmúlt években felgyorsult, és a visszatartott kulturális javak származási országukba való visszajuttatására irányuló felhívások kísérik. Ebben a tágabb összefüggésben fontos megjegyezni, hogy amióta az 1970-es években elkezdődtek a restitúcióról szóló viták, egyre több ország, köztük afrikai államok állítottak igényt kulturális műalkotásaikra. Ezek a visszaszolgáltatási követelések annak a folyamatnak a részét képezik, amelyben a múzeumokat és intézményeket arra kérik, hogy kritikusan reflektáljanak gyarmati örökségükre, amit olyan nemzetközi egyezmények is támogatnak, mint például az UNIDROIT Egyezmény, amely a kulturális javak illegális kereskedelmét jogsértésnek tekinti.

Aktuális fejlemények

Az új fejlesztésű szállítódoboz átadását a Világmúzeumnak a Bécsi Hét keretében tervezik. A láda célja, hogy a „Penacho” a legjobb körülmények között szállítható legyen, még akkor is, ha a visszaküldéséről szóló vita folytatódik. Továbbra is kiderül, hogy a „Penacho” visszatérését befolyásolják-e a jelenlegi politikai és kulturális fejlemények Mexikóban és Ausztriában. A kulturális javak, mint például a „Penacho” visszatéréséről szóló vita tehát nemcsak Mexikó történelmében és identitásával kapcsolatos, hanem a páneurópai múzeumi rendszerre is kihat, amely egyre inkább nyomás alá kerül, hogy megkérdőjelezze gyűjteményeinek gyarmati gyökereit és változásokat idézzen elő. [Wikipédia].