Harc a jobboldalért: A nők Ausztriában szociális lefagyasztást követelnek!

Harc a jobboldalért: A nők Ausztriában szociális lefagyasztást követelnek!

Ausztriában jelenleg törvény tiltja a tojásfagyasztást, más néven szociális fagyasztást orvosi jelzés nélkül. 2025. június 13-án az Alkotmánybíróság (VfGH) tárgyalja azt a pert, amely ezt a tilalmat támadja. Egy bécsi nő keresetében az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkére hivatkozik, amely a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot védi. Az Alkotmánybíróság döntése még várat magára.

Lisa Maria Ladner, az induló Fyrce Care társalapítója az egyik hang a szociális befagyasztási tilalom feloldására irányuló petíció mögött. 2024-ben külföldre kellett utaznia, hogy lefagyaszthassa petesejtét, ami további terhet jelentett. Kollégájával, Johanna Rieffel közösen elindította a Fyrce Care platformot, hogy támogassa a nőket ebben az ügyben. A petíció eddig több száz aláírást kapott.

Jogi keretek

A reproduktív orvoslásról szóló törvény (FMedG) értelmében a tojások lefagyasztása csak orvosi szükség esetén engedélyezett, például rák vagy endometriózis esetén. Ezzel szemben a hímivarsejtek fagyasztása orvosi javallat nélkül megengedett. Bettina Toth, a Nőgyógyászati ​​Endokrinológiai és Reproduktív Orvostudományi Egyetemi Klinika igazgatója kifejtette, hogy a petesejt lefagyásának leggyakoribb orvosi javallata a kritikus egészségi állapotú nőknél jelentkezik, akik gyakran szembesülnek meddőséggel a kezelések után.

A felperes ügyvédje, Mátyás Brand hangsúlyozta, hogy a szociális petesejt-fagyasztás nem jár hátrányokkal sem a nők, sem a gyermekeik számára. Egy tanulmány azt sugallja, hogy Ausztriában minden negyedik nő tartósan gyermektelen maradhat, mert a női termékenység 30 éves koruktól jelentősen csökken. Annak ellenére, hogy ciklusonként körülbelül 4000 euróba kerül a petesejt kinyerése és évente 400 euróba kerül a tárolás, a fiatal nők körében nagy az érdeklődés e lehetőség iránt.

Kritika és társadalmi perspektívák

A társadalmi befagyásról szóló vita nem mentes a vitától. A kritikus hangok, mint például Martina Kronthaler, az akció leben österreich főtitkára, figyelmeztetnek a késői terhességek egészségügyi kockázataira és a nőkre a családtervezéssel kapcsolatban nehezedő társadalmi nyomásra. Kronthaler költségesnek és nem biztonságosnak írja le a módszert, és nagyobb társadalmi felelősségvállalást kér a munka és a család összeegyeztethetőségéért.

A kormány hangsúlyozta, hogy a jogszabály a hatálya alá tartozik. Johanna Hayden, a Szövetségi Kancellária részéről az Emberi Jogok Európai Bíróságának mérlegelési jogkörére hivatkozott a mesterséges megtermékenyítéssel kapcsolatban, és 18 hónapos felkészülési időszakot kért arra az esetre, ha jogszabály megváltozna.

Miközben az orvostársadalom a meglévő jogszabályok reformját szorgalmazza, a nyilvános vita azt is mutatja, hogy a nők önálló döntéseket szeretnének hozni gyermekvállalással kapcsolatban. Az Alkotmánybíróság most azzal a feladattal áll, hogy tisztázza, összeegyeztethető-e a fennálló tilalom az önrendelkezési joggal.

Az Alkotmánybíróság döntéseinek messzemenő következményei lehetnek Ausztriában a reproduktív gyógyászatban. A szociális befagyasztás már engedélyezett olyan országokban, mint Spanyolország, Svédország és Belgium. Ennek a tárgyalásnak az eredményét nagy érdeklődéssel fogják figyelni.

A Vol.at jelenti, A News.at tájékoztat arról, és A Kosmo.at hozzáteszi a kontextust.