Suche
Mein Konto
Farkasok Karintiában: a józan ész győzelme vagy közelgő veszély?
Karintia mezőgazdasági képviselői üdvözlik a régió számára fontos lépésként a farkasvédelmi státusz csökkentéséről szóló uniós döntést.
Farkasok Karintiában: a józan ész győzelme vagy közelgő veszély?
Az EU legutóbbi döntése a farkasok védelmi státuszának csökkentéséről keserves vitákat és felháborodást vált ki a karintiai gazdálkodók körében. A Karintiai Agrárkamara jelentése szerint ezt a döntést a „józan ész győzelmeként” ünnepelték. Siegfried Huber elnök úgy látja, a farkasok ellenőrizetlen terjedése már nem tartható fenn. Ő és más mezőgazdasági képviselők most a jogi keret, különösen a Berni Egyezmény és az élőhelyvédelmi irányelv azonnali megváltoztatását szorgalmazzák a legelőgazdálkodás terheinek enyhítése érdekében. Európában a farkaspopuláció körülbelül 20 300 állatra nőtt, ami évente körülbelül 65 000 haszonállat pusztulásához vezet – folytatta Huber.
Mezőgazdasági reakciók
A döntésre adott reakciók mezőgazdasági szempontból folyamatosan pozitívak voltak. Martin Gruber mezőgazdasági tisztviselő a fejlesztést az EU-szerte érvényes farkasgazdálkodás „első fontos lépésének” nevezte. A hírt politikai szinten is megünnepelték: Norbert Totschnig agrárminiszter ezt mérföldkőnek tekinti a nagyragadozó könnyebb szabályozásában. Totschnig arra figyelmeztetett, hogy a probléma messze túlmutat az állatveszteségeken, mivel a farkasok egyre inkább elvesztik az emberektől való félelmüket. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy a lakosság biztonsága érdekében meg kell akadályozni a farkastámadásokat.
A helyzetet azonban tovább rontja, hogy mennyi időbe telhet a jogi keret tényleges kiigazítása. Huber, az LK elnöke szerint a döntés vétójogi megtámadása három hónapon belül még hathat, de valószínűtlennek tartják. Ezért várni kell, hogy az EU és tagállamai milyen gyorsan lépnek fel. Miközben a jogvédők a védelmi státusz enyhítését szorgalmazzák, a környezetvédő csoportok, például a WWF figyelmeztetnek a döntés lehetséges negatív következményeire, és ehelyett fokozott állományvédelmet követelnek. Christian Pichler, a WWF szakértője „hamis jelzésnek” minősítette a döntést, és tudományosan megalapozottabb intézkedéseket szorgalmazott az állományok védelmére.
A fejlemény egyensúlyhiányt mutat a mezőgazdaság és a fajvédelem érdekei között, és egyre nagyobb nyomás nehezedik az EU-ra, hogy végre találjon olyan megoldást, amely mindkét félnek igazságot szolgáltat. Az elkövetkező hetek döntő jelentőségűek lesznek annak eldöntésében, hogy az iránymutatások módosításait valóban végrehajtják-e, és milyen további lépéseket tesznek az európai intézmények.