Szigorúbb intézkedések a bűnöző migránsokkal szemben: Stocker követelése
2025. május 22-én vezető politikusok megvitatják az EJEE felülvizsgálatát annak érdekében, hogy hatékonyabban kitoloncolják a bűnözőket Európában.

Szigorúbb intézkedések a bűnöző migránsokkal szemben: Stocker követelése
Christian Stocker osztrák kancellár ismét felvette a vitát a **külföldi bűnözők kiutasításáról**. Megjegyzendő, hogy a migránsokkal kapcsolatban egyre gyakrabban fordulnak elő súlyos erőszakos bűncselekmények és kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények. Mette Frederiksen dán és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök által kezdeményezett nyílt levelükben az aláírók hangsúlyozzák, hogy hatékony intézkedéseket kell hozni a migránsokat kizsákmányoló államokkal szemben. Ezt a kezdeményezést különböző kormányfők támogatják, köztük Stocker, valamint Belgium, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország miniszterelnöke.
Megkezdődött az Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE) értelmezéséről szóló vita. A kritikusok, köztük Stocker, aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) jelenlegi értelmezése korlátozza a demokratikus társadalmak védelmének képességét. Ausztriában az EJEE nemcsak a jogállamiság pillérének számít, hanem alkotmányos státusszal is rendelkezik, és biztosítja az alapvető jogokat.
Az EJEE jogi keretei
Az Emberi Jogok Európai Egyezménye kötelezi az aláíró államokat, hogy biztosítsák az Egyezményben meghatározott alapvető polgári és politikai jogokat. Ide tartozik többek között az élethez való jog, a tisztességes eljáráshoz való jog és a véleménynyilvánítás szabadsága. Ezek a jogok a részes államok joghatósága alá tartozó valamennyi személyre kötelezőek, állampolgárságuktól függetlenül.
Az egyezmény különösen szigorúan tiltja a kínzást, a diszkriminatív bánásmódot és az önkényes fogva tartást. Ennek fényében komolynak tekinthető a bűnöző migránsok kitoloncolása előtt álló jogi akadályok leküzdésének *kihívása*. A nyílt levél aláíróinak álláspontja szerint a jelenlegi jogi keret nem tükrözi a 21. század változó valóságát.
Európai Unió és az emberi jogok
Az EU külkapcsolataiban alapvető szerepet játszik a demokrácia és az emberi jogok támogatásában. Az [Európai Parlament] információi szerint (https://www.europarl.europa.eu/factsheets/de/sheet/165/human-rights) a cél az, hogy az emberi jogi szempontokat minden politikai területbe beépítsék. Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikke kiemeli az EU alapját képező értékeket, beleértve az emberi méltóságot, a szabadságot és a jogállamiságot.
A jogi kereteken túl az EU konkrét intézkedéseket hajt végre az emberi jogok előmozdítása érdekében. Ez magában foglalja konkrét projektek finanszírozását és mintegy 60 országgal folytatott politikai párbeszédet. Különös hangsúlyt kap a szomszédos országok reformjainak támogatása és a felelősségvállalás a többoldalú fórumokon.
Az EJEE-ről és a migráns bűnelkövetők kiutasításáról szóló vita akkor folyik, amikor az európai polgárok konkrét megoldásokat várnak a témával kapcsolatos kihívásokra. Továbbra is várni kell, hogyan alakul a jogi keret és a politikai menetrend ezen a területen.