Putyin a legnagyobb légi offenzívát indította el: Ukrajna rendkívüli készültségben van!

Putyin a legnagyobb légi offenzívát indította el: Ukrajna rendkívüli készültségben van!

Donald Trump amerikai elnök keményen bírálta Vlagyimir Putyint az Ukrajna elleni újabb támadások miatt. Hivatalos közleményében az orosz elnök alapvető, de egyben felelőtlen magatartásának minősítette a hatalmas légicsapásokat. Trump különösen elítélendőnek tartja azt a tényt, hogy Putyin több száz drónt és rakétát használt. Putyin állítólag a háború kezdete óta a legnagyobb légicsapást rendelte el. Hétfő este 355 drónt és kilenc cirkálórakétát számoltak össze, ami új rekord, hiszen az előző 298 drón volt. Országos légiriadó volt érvényben Ukrajnában, különösen Kijevben, valamint az ország északi, keleti és déli részén. Trump ukrajnai különmegbízottja, Keith Kellogg „nők és gyermekek válogatás nélküli meggyilkolásaként” bírálta a támadásokat, kiemelve a háború kegyetlen valóságát.

A támadások intenzitása riasztó, mivel az előző éjszakai orosz offenzíva már tizenkét halálos áldozattal és csaknem 80 sérülttel járt. Zelenszkij elnök a légicsapásokat a konfliktus kezdete óta a legrosszabbnak minősítette, és nagyobb nyomást kért Oroszországra. Az oroszországi dróngyártás magas szintjére vonatkozó bizonyítékok, amelyek naponta akár 4000 eszközt szállítanak a frontvonalba, növeli az aggodalmakat. Putyin már áprilisban bejelentette, hogy hiányzik a fegyver. A jelenlegi helyzet azt jelezheti, hogy az ilyen támadások új normává válnak a folyamatban lévő háborúban.

Katonai és politikai dinamika

Eközben Sabine Fischer politológus, a Tudományos és Politikai Alapítványtól arra figyelmeztet, hogy Oroszország erőt akar demonstrálni ezekkel az eszkalációs stratégiákkal. Szerinte ez a viselkedés jelzés lehet Washington és az EU felé is. Oroszország végső soron nemcsak az ukrán lakosság ellenállási akaratának megtörésére törekszik, hanem hosszú távú stratégiai célokat is követ. A helyzetelemzés szerint mindkét fél 2014 óta próbálja maximalizálni politikai céljait, anélkül, hogy felsőbb erőket tudott volna mozgósítani.

A Krím 2014-es annektálásával kezdődött háború mára a második világháború vége óta Európa egyik legnagyobb regionális konfliktusává vált. A jelentős harcias erőfeszítések ellenére Oroszországnak nehézséget okoz politikai céljai és katonai képességei közötti egyensúly megteremtése. Másrészt a létéért továbbra is küzdő Ukrajna a 2022. február 24-e óta elvesztett területek több mint felét vissza tudta szerezni. A kihívások azonban továbbra is nagyok, és mindkét fél azon képességét, hogy stratégiáját a szükséges katonai eszközökhöz igazítsa, a nemzetközi támogatás befolyásolja.

Nemzetközi reakciók és további fejlemények

A legutóbbi orosz támadásokra adott nemzetközi reakciók változatosak. Johann Wadephul szövetségi külügyminiszter egyértelműen az emberi jogok megsértéseként ítélte el a támadásokat. Az eszkaláció ellenére vannak diplomáciai erőfeszítések is, például ezer fogoly cseréje Oroszország és Ukrajna között. Ezzel összefüggésben Trump megfogalmazta célját, hogy megállítsa a vérontást és normalizálja az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokat.

Ugyanakkor a konfliktus nukleáris dimenziója továbbra is komoly probléma. A nukleáris használat veszélye még nem vezetett tényleges eszkalációhoz, de lehetővé teszi Oroszország számára, hogy idővel újrapozicionálja magát. Az erőforrások jelenlegi mozgósítása és a fronton nehezedő nyomás ellenére a kimerítő háború kiinduló helyzete továbbra is rendkívül feszült, és mindkét fél számára bizonytalan kimenetelű. Az ukrán légierő már kidolgozott egy védelmi stratégiát az orosz légi fölény semlegesítésére, de a háború következményei és lefolyása továbbra is nehezen megjósolható.