FPÖ-kritika: az EU a légi utasok jogainak megsemmisítését tervezi – kinek van ez a haszna?

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Roman Haider bírálja az EU Bizottságát a légi közlekedésben tervezett változtatások miatt, amelyek veszélyeztetik a légi utasok jogait és a versenyt.

Roman Haider kritisiert die EU-Kommission für geplante Änderungen im Luftverkehr, die Fluggastrechte und Wettbewerb gefährden.
Roman Haider bírálja az EU Bizottságát a légi közlekedésben tervezett változtatások miatt, amelyek veszélyeztetik a légi utasok jogait és a versenyt.

FPÖ-kritika: az EU a légi utasok jogainak megsemmisítését tervezi – kinek van ez a haszna?

2025. június 18-án a Mag. Roman Haider, az FPÖ európai parlamenti képviselője egyértelmű kritikát fogalmazott meg az EU Bizottság közelmúltbeli, a légiközlekedési ágazatban hozott döntéseivel kapcsolatban. Nyilatkozatában az utasok számára „megsemmisítő jelzésnek” minősítette az utasok késéséért járó kártérítési kötelezettség tervezett emelését háromról négy órára. Ez a projekt a pontatlanság ösztönzéséhez vezethet, és különösen a csatlakozó járatok negatív hatásához, ami jelentős hatással lehet az utazás kényelmére. Haider szerint emellett visszavonják a résidőszabályozást, amely szerint a résidőket az idő legalább 80 százalékában kell használni. Ez a változás a nagy légiközlekedési csoportoknak kedvez, és káros a kisebb szolgáltatókért folyó versenyre.

Haider bírálata olyan időszakban érkezik, amikor a légi közlekedési ágazat ellenállása a Green Deal fenntartható intézkedéseivel szemben csökkent. Javában zajlik a vita a fenntartható repülési üzemanyagról (SAF). Az iparágon belül egyre több hang szorgalmazza a környezetbarátabb trendek felé való elmozdulást, miközben az európai bioüzemanyag-ipar nyomás alá kerül az olcsó SAF pálmaolaj import miatt. Haider úgy látja, hogy ezek a fejlemények ellentmondanak az EU alapelveinek, és aggódik a fogyasztóvédelem és a verseny elvesztése miatt.

Mozgás a repülésben

A fenntartható intézkedésekről szóló vita fényes színfoltja az EU közelmúltbeli politikai megállapodása a fenntartható repülési üzemanyagokról. 2025-től az uniós repülőtereken az üzemanyag-szolgáltatóknak egyre nagyobb mennyiségben kell kerozint keverniük ezekkel az üzemanyagokkal, 2050-re pedig várhatóan 70 százalékra emelkedik a fenntartható repülőgép-üzemanyag aránya. Ezt a megállapodást olyan kulcsfigurák emelték ki, mint Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök és Adina Vălean, a közlekedésért felelős biztos, mint jelentős előrelépést a légi közlekedési ágazat kibocsátásának csökkentésében. Németország.representation.ec.europa.eu jelenti hogy 2025-ig a fenntartható repülőgép-üzemanyagok minimális arányát 2 százalékban, majd a következő években fokozatos emeléssel már meghatározták.

A „Fit for 55” jogszabálycsomag szerint, amely a „ReFuelEU Aviation” rendeletet is tartalmazza, 2030-ig legalább 55 százalékkal kell csökkenteni a légi közlekedésből származó üvegházhatású gázok kibocsátását 1990-hez képest. Ezzel a rendelettel az EU célja a belső piaci versenyfeltételek javítása és a harmadik országokból származó energiatermékektől való függés csökkentése. 2025-től a repülőtereknek megfelelő üzemanyag-feltöltési infrastruktúrát kell biztosítaniuk a fenntartható repülőgép-üzemanyagok számára, hogy lehetővé tegyék ezt az átállást , amint az Europarl.europa.eu beszámol.

Fókuszban a fenntarthatóság

Az új szabályozás előírja a különböző típusú fenntartható repülőgép-üzemanyagok széles körű használatát, beleértve a mezőgazdasági vagy erdészeti hulladékokból előállított szintetikus és bioüzemanyagokat, valamint az újrahasznosított anyagokat. E szabályozás értelmében azonban az élelmiszer- és takarmánynövényekből vagy pálma- és szójaanyagokból nyert tüzelőanyagok nem tekinthetők fenntarthatónak. Emellett 2025-től bevezetik a környezetvédelmi címkézési rendszert, amely lehetővé teszi a légitársaságok számára, hogy címkézzék járataik szénlábnyomát, és ezáltal átláthatóvá teszik, mennyire környezetbarátak az ajánlataik.

Az éghajlati célok elérésének kihívása továbbra is fennáll, tekintettel a légi közlekedésből származó kibocsátás növekedésére, amely 2013 és 2019 között évente átlagosan 5 százalékkal nőtt. A klímasemlegesség 2050-re kitűzött célja által teremtett időkényszer megköveteli a közlekedéssel kapcsolatos kibocsátás drasztikus, 90 százalékos csökkentését 1990-hez képest, amely feladatot a vitatási ipar és a politikai döntéshozók egyaránt bíznak.