Szigorú szabályokat tervez az EU: gyorsabb és egyszerűbb legyen a kitoloncolás!

Figyelemre méltó lépésként az EU Bizottsága Magnus Brunner migrációs biztos vezetésével a 2008 óta fennálló visszatérési irányelv reformját tervezi. Az új törvény célja egyértelmű: az EU-ban tartózkodási joggal nem rendelkező személyek gyorsabb és hatékonyabb kitoloncolása. Brunner szerint jelenleg azoknak az embereknek, akik ellen kiutasítási határozatot hoztak, mindössze 20 százaléka repült ki ténylegesen az EU-ból – ez a helyzet „elfogadhatatlannak” tekinthető. Sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy olyan reformra van szükség, amely világos és egységes szabályokat teremt Európa-szerte, miközben Henna Virkkunen EU-alelnök is a „rend házunkban” megteremtését ígérte.

A javaslat központi eleme az európai kiutasítási határozat bevezetése, amelynek célja, hogy az egyik uniós tagállamból származó kitoloncolási végzések automatikusan érvényesüljenek más tagállamokban is. Aki az egyik uniós országban kitoloncolási értesítést kap, nem költözhet másik uniós országba új menedékjog iránti kérelmet benyújtani. Az elutasított menedékkérőket fenyegető következményekkel kapcsolatban a javaslat szigorú intézkedéseket irányoz elő: aki nem hajlandó együttműködni a hazaszállítással, az a szociális juttatások csökkentését, sőt az úti okmányok elkobzását kockáztatja. „Rendet teszünk a házunkban” – hangsúlyozta Brunner, hangsúlyozva ennek a reformnak a fontosságát, amely mind a tagállamok közötti együttműködés jövőjét, mind a migránsokkal való bánásmódot érinti az EU-ban.

Szigorúbb szabályok a biztonsági kockázatokra

Különösen riasztóak azok az új szabályozások, amelyek a biztonsági kockázatnak minősülő személyekre vonatkoznak majd. A jövőben gyorsabban lehet őket őrizetbe venni a kitoloncolásig, és lehetőséget kapnak a fogva tartás időtartamának a jelenlegi 24 hónapon túli meghosszabbítására is. Brunner bejelentette, hogy 2025 júniusáig bemutatják a biztonságos harmadik országok koncepcióját, mivel ezen államok meghatározása jelenleg következetlen és nem egyértelmű, ami csak növeli a kitoloncolások gyakorlati kihívásait. A kritikusok, mint például az Amnesty International, ezt a projektet „új mélypontnak” tekintik a migránsokkal való kapcsolattartásban, különös tekintettel a harmadik országokban kialakítható speciális „visszatérési csomópontokra”, amelyek bizonyos feltételek mellett fogadhatnak el embereket.

Bár a tervek ígéretesnek tűnnek, az új törvény még mindig szavazásra vár az EU-ban, és meg kell felelnie a különböző képviselőcsoportok véleményének. Az EU-n belüli jóváhagyást már az ÖVP pozitív visszajelzései mutatták, míg más pártok, például a Zöldek és az FPÖ az emberi jogi aggályokra hívták fel a figyelmet. Az európai illegális migráció kérdésének kezeléséhez azonban elengedhetetlen egy újabb lépés a helyes irányba – vélik Brunner és munkatársai, akik gyors megegyezést remélnek a jelenlegi szabályozás reformjáról.