Elfriede Jelinek: Nem haltam meg! – Az álhírek sokkolják a rajongókat

Elfriede Jelinek: Nem haltam meg! – Az álhírek sokkolják a rajongókat

2025. június 17-én, kedden délután gyorsan elterjedt az interneten a hír az osztrák irodalmi Nobel-díjas Elfriede Jelinek (78) állítólagos haláláról. Az üzenetet terjesztő X-en (korábban Twitteren) található fiók később átverésnek bizonyult. A helyzet rávilágít a közösségi médiában megjelenő álhírek jelentette kihívásokra. Az osztrák író higgadtan reagált erre a hamis jelentésre, és tisztázta: "Másodszor halok meg. Élek."

Jelinek állítólagos halálának híre eredetileg 13 óra 40 perckor került fel az álfiókra. Az álhírre 14 óra 8 perckor derült fény. amikor a fiók üzemeltetője, Tommasso Debenedetti olasz újságíró beismerte, hogy átverésről van szó. Debenedetti számára nem idegen a hamis tudósítások világa: már 2020-ban is feltűnést keltett egy hamis haláljelentéssel Plácido Domingo operasztárról. Ezt követően Nora Gottschalk, a Rowohlt szóvivője megerősítette, hogy a Jelinek haláláról szóló hír nem igaz. Számos osztrák és német sajtó, köztük a „Der Standard” kezdetben beszámolt a hamis jelentésről, majd később elnézést kért a terjesztésért.

Az álhírek problémája

Ez az epizód nem elszigetelt eset, hanem egy aggasztó fejlemény része, amely egyre fontosabbá válik a digitális korszakban. A bpb jelentése szerint egyre nagyobb az álhírek, félretájékoztatás és félretájékoztatás terjedése, amelyeket szándékosan terjesztenek a közösségi médiában. Az ilyen hamis vagy félrevezető információk nemcsak a médiába, hanem a politikai intézményekbe vetett közbizalmat is veszélyeztetik.

A kutatások azt mutatják, hogy az álhírek okozta bizonytalanság a médiába vetett alacsony bizalomnak is köszönhető. Különösen a 2016-os választási év, amikor Donald Trumpot elnökké választották, és a Brexit-népszavazás szította az álhírekről szóló vitát. Tudományos tanulmányok kimutatták, hogy a felhasználók által a közösségi oldalakon látott tartalmak kevesebb mint 1%-a minősül álhírnek. Mindazonáltal kis mennyiségű félretájékoztatás is jelentős hatással lehet a véleményformálásra és a választási eredményekre.

Intézkedések a dezinformáció leküzdésére

Különféle kezdeményezések történtek az álhírek terjedésének leküzdésére. Az EU olyan programokat indított, mint az EU kontra Disinfo és az Európai Digitális Média Megfigyelőközpont a dezinformáció leküzdésére. A médiaműveltséget a hamis jelentések elleni küzdelem kulcsfontosságú megközelítésének is tekintik. Ez nem csak a tudás átadásáról szól, hanem a médiatartalmak kritikus vizsgálatáról is.

Jelinek hamis bejelentése kapcsán különösen világossá válik, hogy mennyire fontos tájékozódni a félretájékoztatás mechanizmusairól. A médiaműveltség elengedhetetlen a jó hírű információforrásokba vetett bizalom előmozdításához és a kétes tartalmak felismeréséhez. Az Elfriede Jelinekről szóló epizód nemcsak az álhírek kockázatait mutatja be, hanem azt is, hogy a társadalomban jobb médiaoktatásra van szükség.