A Kínában található kövületek kiterjesztik az emberi családfát

A Kínában található kövületek kiterjesztik az emberi családfát

Az emberi evolúció története hosszú és összetett – és évről évre bonyolultabbá válik. Az elmúlt két évtized felfedezései új ágakkal bővítették az emberiség családfáját, köztük olyan fajokat, mint a hobbitszerű Homo floresiensis és azt erőteljes felépítésű Homo naledi. 2010-ben egy kis ujjcsontot fedeztek fel a szibériai Altáj-hegységben található Denisova-barlangból, ami egy különálló ősi, deniszovák nevű emberi populációt sejtetett, amellyel egyes emberek ma is rokonok lehetnek. A kutatók most megpróbálják megfejteni az emberhez hasonló kövületek gyűjteményének rejtélyét, amely évtizedekig megmagyarázhatatlan maradt.

Új felfedezés az emberi családfában

Kína különböző helyein talált koponya-maradványok, fogak és állkapcsok egyes kutatók találgatásait váltották ki, miszerint egy korábban ismeretlen ősi emberi rokon maradványait fedezték fel. A tudósok azt javasolják, hogy ezt a fajt Homo juluensis-nek nevezzék el, mert a rendkívül nagy agy amivel nagyobb, mint a modern embereké. Ennek az újonnan azonosított fajnak a neve ellentmondásokat vált ki egyes szakértők körében. Christopher Bae, a Manoa-i Hawaii Egyetem professzora és kollégája, Wu Xiujie, a pekingi Gerinces Őslénytani és Paleoantropológiai Intézet vezető professzora azonban úgy vélik, hogy a faj között a megfoghatatlan Denisovans is lehet – bár egy koponyadarabot, amely ezeknek a barlanglakóknak tulajdonítható, még nem találtak.

A gyors rádiókitörések titka

A titokzatos gyors rádiókitörések 2007-es felfedezése óta a csillagászok próbálják kideríteni, mi okozza ezeket. Ezek a villanások több energiát szabadítanak fel ezredmásodperc alatt, mint a nap egy egész nap alatt. A Canadian Hydrogen Intensity Mapping Experiment rádióteleszkópnak köszönhetően a kutatóknak mostanra sikerült meghatározniuk két nemrégiben leírt kitörés forrását. A tudósoknak sikerült nyomon követniük az egyik ilyen kitörést az egyik körüli turbulens és mágnesesen aktív régióra gyorsan forgó csillag, úgynevezett magnetár, nyom vissza. Egy új tanulmány szerint a másik impulzus egy távoli, régi és halott galaxis pereméről érkezett, amely már nem termel új csillagokat. Ezek a nagyon eltérő eredetek arra késztetik a csillagászokat, hogy elhiggyék, hogy a villanások különböző környezetben fordulhatnak elő, ami segíthet a jelenség feltárásában.

Túlélés a Vad Királyságban

A kefefarkú gopher megjelenése és a fiókáit hordó tasakja miatt összetéveszthető egy miniatűr kenguruval. A kis erszényes állatnak azonban van egy kevésbé aranyos oldala is: kidobja a csecsemőt, az úgynevezett joey-t a táskából, és elugrik, ha ragadozók fenyegetik. Ez a brutális stratégia szükséges egy olyan faj túléléséhez, amelynek populációja 90%-kal csökkent, és egy ponton el is tűnt a dél-ausztráliai Yorke-félszigetről. A természetvédelmi erőfeszítések visszahozzák a bozótost az ősi földekre, ahol fontos ökológiai szerepet tölt be. Miközben az erszényesek elsődleges táplálékukért, a föld alatti gombákért ásnak, levegőztetik a talajt, és elősegítik a növények növekedését, amelyektől más állatok is függenek.

Nézz az égre

A Ring ajtócsengő kamerája rögzítette azt a pillanatot, amikor egy meteor becsapódott egy ház járdájába a kanadai Prince Edward-szigeten – ahol néhány pillanattal korábban Joe Velaidum helyi professzor állt. A tudósok most megerősítették, hogy a közeli fővárosról Charlottetownnak elnevezett példány valójában egy űrkő, amely júliusban hullott a Földre. Bár korábban már dokumentáltak videókat meteorit becsapódásokról, ez az első eset ilyen közelségben és hanggal volt látható. Az űrkő valószínűleg évmilliókat töltött naprendszerünkön keresztül, mielőtt leszállt új otthonában, az Albertai Egyetem meteoritgyűjteményében.

Titkok idegen világokon

A tudósok a Mars körül keringő űrszondák műszereivel fókuszáltak a vörös bolygó felszínén található rejtélyes dombokra. A Mars alföldjeit dombok ezrei borítják, és ezek birtokolhatják a kulcsot a vörös bolygó múltjának megértéséhez. Ezek a magasba tornyosuló elemek az Arizona-Utah határon található Monument Valley buttes és mesas területére emlékeztetnek. A 4 és 3,8 milliárd évvel ezelőtt létező ősi vízfolyások valószínűleg erodálták és formázták a képződményeket – derül ki a pályaképek új elemzéséből. A dombokat beleértve Ásványi rétegek, amely feltárhatja a víz történetét a Marson, és tanulmányozhatja az Európai Űrügynökség 2028-ra tervezett ExoMars Rosalind Franklin roverje.

Lenyűgöző felfedezések

Bővítse tudását ezekkel az érdekes cikkekkel:

• Geschmolzene Metalle im Erdinneren erzeugen ein sich ständig bewegendes Magnetfeld, was bedeutet, dass der magnetische Nordpol nicht fest ist. Er ist jetzt näher an Sibirien als vor fünf Jahren – und driftet weiterhin in Richtung Russland.
• Kameraschnappschüsse halfen Wissenschaftlern, seltene Arten zu entdecken, darunter den Sonnenbär und die erste dokumentierte Sichtung in Kambodscha einer bedrohten Hirschart, dem Großgeweihte Muntjac, in einem nahezu unerforschten Teil des südostasiatischen Landes.
• Archäologen in Dänemark legten Hunderte von Scheiben mit Schnitzereien der Sonne frei. Die Forscher glauben, dass Steinzeitbauern die „Sonnensteine“ als Reaktion auf einen verheerenden Vulkanausbruch vor fast 5.000 Jahren begruben.

Tetszett ez a cikk? Van több is! Regisztráljon itt hogy megkapja a Wonder Theory következő részét, amelyet a CNN űr- és tudományos szerkesztői mutatnak be: Ashley Strickland, Katie Hunt és Jackie Wattles. Csodákat fedeznek fel a Naprendszerünkön túli bolygókon és az ősi időkből származó felfedezésekben.