Finanszírozás az éghajlatvédelemhez: teremts munkahelyeket és csökkentsd a CO2-kibocsátást – cselekedj most!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

A klíma- és energiatámogatások reformfolyamatai Ausztriában a hatékonyság növelését és a munkahelyteremtést célozzák 2025-ig.

Finanszírozás az éghajlatvédelemhez: teremts munkahelyeket és csökkentsd a CO2-kibocsátást – cselekedj most!

2025. április 6-án bejelentették az ausztriai klíma- és energiatámogatás átfogó reformfolyamatát. Az átrendeződés célja a finanszírozás hatékonyságának növelése, ami a szűkös költségvetési helyzet miatt már megkerülhetetlenné vált. A klíma- és energiaalap volumene tavaly 660 millió euró volt, míg a megújuló energiaforrások bővítéséről szóló törvény (EAG) éves támogatása egymilliárd eurót tett ki.

A finanszírozási környezet konkrét optimalizálása érdekében egy független intézetet bíznak meg a meglévő értékelések elemzésével. A tanulmány négy fő kérdésre összpontosít: Hogyan járulnak hozzá az intézkedések az EU jogi klímacéljainak eléréséhez? Milyen mértékben lehet megtakarítani a CO2-kibocsátást, és milyen mértékben változtatható meg a viselkedés? Milyen hozzáadott érték keletkezik és hány munkahely jön létre? És végül, hogyan támogatják a támogatások az energiaimport-függőség csökkentését és az ellátásbiztonságot?

Fontos alapelvek és célok

A kívánt reform egyszerűbb, hatékonyabb és átláthatóbb finanszírozási környezet kialakítását célozza. Az integrált klíma- és energiapolitika alapelvei különösen a megfizethetőség és a tervezési biztonság a háztartások és a vállalkozások számára, valamint az ellátás biztonságának biztosítása a globális bizonytalanság idején. A klímasemleges jövő ökológiai hatékonyságát is kiemelik.

A finanszírozási struktúrát jelenleg több osztály kezeli. Egyértelműen kívánatos a kisebb komplexitás, nagyobb hatás és egyértelmű felelősség. Az értékelésekkel kapcsolatos tényeket nyárra kell bemutatni. Totschnig miniszter arról is biztosított, hogy a 2024 végéig vállalt összes finanszírozási kötelezettséget kifizetik.

EU-politika és éghajlati célok

Az EU a kibocsátás csökkentése érdekében tiszta energiaforrások kifejlesztésén dolgozik a fosszilis tüzelőanyagok alternatívájaként. Jelenleg az EU-ban felhasznált energia több mint 20 százaléka megújuló forrásokból származik. A képviselők 2022 decemberében a megújuló energiaforrások, például a napelemek és a szélturbinák gyorsabb engedélyezését szorgalmazták. A hidrogénre és a tengeri alapú energiaforrásokra is új támogatások vonatkoznak.

Az európai klímavédelmi politika központi célja a klímaváltozás hatásainak mérséklése, valamint a környezetre és az éghajlatra káros tevékenységek visszaszorítása. Az EU jogilag kötelezettséget vállalt arra, hogy 2050-re nullára csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, és 2030-ra 55 százalékos csökkentést céloz meg. A REPower EU-csomag intézkedései az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függetlenséget is támogatják.

Ennek az integratív stratégiának és a nemzeti szinten tervezett reformoknak köszönhetően létrejön a fenntartható és éghajlat-hatékony jövő alapja, amely gazdasági és környezeti előnyökkel is jár.

A dolomitenstadt.at arról számol be, hogy…
Az europarl.europa.eu arról számol be, hogy…
Az Umweltbundesamt.de jelentése szerint...