Elektromos guzzler AI: Hogyan szennyezi a ChatGPT éghajlatunkat!

Elektromos guzzler AI: Hogyan szennyezi a ChatGPT éghajlatunkat!

A mesterséges intelligencia (AI) alkalmazása egyre nagyobb ökológiai kihívásokat jelent. Az OpenAI szerint az egyik legismertebb mesterségesintelligencia-platformnak, a ChatGPT-nek küldött kérés annyi áramot használ fel, mint egy sütő működtetésének egy másodperce. Az OpenAI főnöke, Sam Altman úgy látja, ez egyszerre probléma és lehetőség a technológia jövője szempontjából. Optimizmusát fejezi ki a mesterséges intelligencia szerepével kapcsolatban egy virágzóbb jövőben, annak ellenére, hogy aggódik a munkahelyek esetleges elvesztése miatt.

Néhány ábra szemlélteti az AI-rendszerek magas erőforrás-fogyasztását. A vízfogyasztás egyetlen kérésre mindössze egy teáskanál ötöde. Mindazonáltal ez a fogyasztás rendkívül megnő, ha figyelembe vesszük a napi kérések nagy számát. Hangos napi hírek A ChatGPT-3 képzéshez becslések szerint 5,4 millió liter vízre van szükség, amelyből 700 000 liter az adatközpontok hűtésére szolgál.

A növekvő energiaigény

A Microsoft, a Google és az Amazon technológiai cégeknek már vannak stratégiai terveik növekvő energiaszükségleteik kielégítésére. Többek között az atomenergiára támaszkodnak, hogy ne növeljék szén-dioxid-kibocsátásukat. Az AI-alkalmazásokat támogató adatközpontok energiaigénye nagy probléma. Egy aggasztó tendencia azt mutatja, hogy a németországi adatközpontok villamosenergia-fogyasztása 70 százalékkal nőtt 2010 és 2021 között. Ez lassabb, mint a szerverek hatékonyabbá válása miatti kereslet növekedése ezen létesítmények iránt.

További szempont a vízfogyasztás, ami elengedhetetlen a szerverek hűtéséhez. 2030-ra a szerverhűtés vízfogyasztása várhatóan eléri a 664 milliárd litert, közel négyszer annyit, mint 2023-ban. A kulcs itt a jelentős mennyiségű vizet igénylő levegő- és vízhűtési rendszerek működése.

Környezetpolitika és fenntarthatóság

A mesterséges intelligencia használatának növekedése az üvegházhatású gázok kibocsátásának aggasztó növekedéséhez vezet. Az előrejelzések szerint a kibocsátás 212 millió tonnáról 355 millió tonnára emelkedik 2030-ra. E negatív fejlemény leküzdése érdekében a vállalatokat és a politikai döntéshozókat lépéseket kell tenni. A Greenpeace Németország nevében az Öko-Institut kötelező érvényű átláthatósági követelményeket és hatékonysági címkét javasol az adatközpontok számára.

Jövőorientált megközelítés lehet az adatközpontok integrálása a megújuló energia- és fűtési hálózatokba. A cél az, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztései ne akadályozzák a klímavédelmet, hanem aktívan hozzájáruljanak az energetikai átálláshoz. A mesterséges intelligencia fenntarthatóságáról szóló vita azonban még csak most kezdődik, figyelmeztet Ingenieur.de.
Tudatos politikai és társadalmi keretet kell kialakítani a mesterséges intelligencia klímavédelmi lehetőségeinek optimális kihasználása és a kockázatok minimalizálása érdekében.

Tekintettel az AI-adatközpontok növekvő energia- és vízfogyasztásából fakadó kihívásokra, sürgősen további vizsgálatokra van szükség a környezeti hatások pontosabb mérésére és azok csökkentésére irányuló intézkedések kidolgozására. Az AI-ról és környezeti következményeiről szóló vita továbbra is egyre fontosabb lesz.