2025 szeptemberében kezdődik a per az Aula” volt főszerkesztője ellen!

2025 szeptemberében kezdődik a per az Aula” volt főszerkesztője ellen!

2025. szeptember 15-én kezdődik a grazi büntetőügyekben illetékes tartományi bíróságon az „Aula” jobboldali szélsőséges folyóirat egykori főszerkesztője elleni újrafoglalkoztatási eljárás. A vádak az emberi jogi szervezet által 2018-ban benyújtott panaszon alapulnak SOS embertárs bemutatták. Ez azzal vádolja a vádlottat, hogy részt vett a nemzetiszocialista újraaktiválásban, és rámutat arra, hogy az FPÖ vezetése aktívan támogatja a magazin újságírói munkáját.

A vádlott korábban az FPÖ kerületi politikusaként dolgozott Grazban. Aktív politikai pályafutása évei alatt, különösen Herbert Kickl vezetésével, az FPÖ oktatási intézménye az antiszemita tartalmak ismertté válása után is hirdetett az „Aulában”. Az SOS Mitmensch szóvivője, Alexander Pollak rendkívül robbanásveszélyesnek minősítette a közelgő tárgyalást.

Az „Aula” tartalma és támogatása

A 2018-ban az igazságszolgáltatáshoz benyújtott 300 oldalas dosszié számos példát dokumentál antiszemita, neonáci és rasszista tartalomra az „Aulában”. Figyelmeztetéseket sorol fel a „világ judaizálódására” és a „faji keveredésre”. A kiadvány a holokauszt-tagadóknak és a koncentrációs tábor túlélőinek is megrágalmazta. Az „Aulát” végül 2018 júniusában bezárták, és a későbbi újraélesztési kísérlet 2019-ben a lakossági tiltakozások miatt kudarcot vallott.

Különösen az FPÖ politikusai, mint például Manfred Haimbuchner, Harald Vilimsky és Walter Rosenkranz járultak hozzá reklámokkal a magazin terjedéséhez. Norbert Hofer az „Aulában” reklámfotókon pózolt elnökjelöltsége alatt, Udo Landbauer pedig náci dalokat tartalmazó énekeskönyvet hirdetett. Mario Kunasek is többször szerepelt az „Aulában”, antiszemita irányultsága ellenére.

A társadalmi kontextus

Németországban és Ausztriában az elmúlt években az antiszemita incidensek növekedése jellemezte a politikai tájat. Az Antiszemitizmus-kutató és Információs Központok Szövetsége (Rias) jelenlegi tanulmánya szerint 2019 és 2023 között összesen 13 654 antiszemita esetet dokumentáltak, ebből 2284 eset a jobboldali szélsőséges spektrumból származott. Emiatt a jobboldali szélsőségesség az antiszemita incidensek leggyakrabban tulajdonított politikai spektruma.

A tanulmány azt mutatja, hogy az antiszemita gondolkodás és a jobboldali szélsőséges ideológiák egyre inkább megveszik a lábukat a társadalomban. A szélsőséges erőszakos incidensek és a zsidó intézmények elleni támadások riasztóan megszaporodtak. Az incidensek számának növekedése összefügg az AfD politikai tevékenységével, amely szolidaritást mutat Izraellel, ugyanakkor lehetővé teszi tagjai között az antiszemita megnyilvánulásokat.

Egyre nagyobb lendületet kap a vita az AfD esetleges betiltásáról, amely állítólag jobboldali szélsőséges hálózatokhoz kötődik. A Bundestag pártokon átívelő indítványai a Szövetségi Alkotmánybíróság párttilalom felülvizsgálatára vonatkoznak.

Az egykori „Aula” főszerkesztő újrafoglalkoztatásával új lépést tesznek az antiszemita és jobboldali szélsőséges irányzatok elleni küzdelemben. A következő hónapok fejleményeit ezért továbbra is rendkívül kritikusan kell figyelemmel kísérni.