Mesterséges intelligencia: robbanásszerűen nő a vízfogyasztás – szegények leszünk?

Mesterséges intelligencia: robbanásszerűen nő a vízfogyasztás – szegények leszünk?

A mesterséges intelligencia (AI) használatának gyors növekedése nemcsak figyelemre méltó előrelépést, hanem jelentős ökológiai kihívásokat is jelent. A tanulmányok azt mutatják, hogy az AI-alkalmazásokat támogató adatközpontok hűtéséhez nemcsak nagy mennyiségű áramra, hanem vízre is szükség van. Ezt a sürgető aggodalmat különböző elemzések hangsúlyozták, például egy jelentésben korona, amely a mesterséges intelligencia, az energiafogyasztás és a vízigény közötti összetett összefüggésekkel foglalkozik.

Az OpenAI főnöke, Sam Altman egy blogbejegyzésben optimizmusát fejezte ki az AI jövőjét illetően, de elismerte, hogy súlyos társadalmi zavarok kísérhetik e technológiák térnyerését. Altman azt jósolja, hogy a mesterséges intelligencia gazdagabbá teszi a világot, amely új politikai ötleteket finanszírozhat, például a termelékenységnövekedés által táplált lehetséges alapjövedelmet. A pozitív kilátások ellenére azonban az AI-alkalmazások környezetre gyakorolt ​​hatása jelentős.

Az AI és az adatközpontok környezeti lábnyoma

A víz- és energiafogyasztási adatok riasztóak. Hangos napi hírek Egy chatbottal folytatott beszélgetés vízfogyasztása akár 500 milliliter is lehet. A ChatGPT-3-hoz hasonló mesterséges intelligencia modellek kifejlesztéséhez becslések szerint 5,4 millió liter vízre volt szükség, amelyből 700 000 litert csak az adatközpontok hűtésére használtak fel. A vízigény drámaian növekedhet a jövőben: az előrejelzések szerint 2030-ig összesen 664 milliárd liter vízre lesz szükség a szerverek hűtéséhez.

Az adatközpontok energiaigénye is gyorsan növekszik. A villamosenergia-felhasználás a 2023-as 50 milliárd kilowattóráról 2030-ra körülbelül 550 milliárd kWh-ra nő. Ez a fejlemény az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedéséhez vezet, amely az előrejelzések szerint a 2023-as 212 millió tonnáról 355 millió tonnára emelkedik 2030-ra. A Greenpeace Németország műsora.

Fenntarthatóság és politikai intézkedések

A fosszilis tüzelőanyagoktól való függés továbbra is problémás, mivel sok adatközpont továbbra is hagyományos energiaforrásokra támaszkodik. -től származó jelentések szerint Ingenieur.de 2030-ra az adatfeldolgozás teljes energiaigénye mintegy 1400 milliárd kWh-ra emelkedik. Ehhez sürgősen politikai cselekvési mintákra van szükség a mesterséges intelligencia használatának környezeti hatásainak szisztematikus értékeléséhez és szabályozásához.

A javasolt intézkedések között szerepel az adatközpont-szolgáltatókra vonatkozó kötelező átláthatósági követelmények, ezen létesítmények hatékonysági címkéjének kidolgozása, valamint a megújuló energia integrálása e központok hűtési és áramellátásába. A politikusok felelőssége olyan keretfeltételek megteremtése, amelyek biztosítják, hogy a mesterséges intelligencia innovációs potenciálja ne menjen a környezet és a klímavédelem rovására.