Az Apokaliptika inspirálja a Wiesbaden: Metallica tiszteletet a vágóhídon!
Az Apokaliptika inspirálja a Wiesbaden: Metallica tiszteletet a vágóhídon!
2024. október 7 -én a Wiesbadeni vágóhíd zenei fénypontot tapasztalt, amikor az Apocalyptica finn együttes bemutatta a "Plays Metallica Vol. 2" turnéját. A légkör már a koncert elején villamos volt. Úgy tűnt, hogy a közönség várt erre a különleges pillanatra, amikor a klasszikusan kiképzett csellisták beléptek a színpadra a legendás "Az arany eksztázis" és a tömeg azonnali darabjával.
Mivel lenyűgöző képessége van a Metallica klasszikusok zenei mélységének átadására a csellóba, az Apocalyptica bebizonyította, hogy miért nemcsak elbűvölték a Metallica rajongókat, hanem a klasszikus zene szerelmeseit is 1996 -ban debütálásuk óta. A dalok elrendezése, beleértve a "Ride the Lightning" és a "Bábok Master", szenvedélyes tanúvallomást és képességeiket. A zenekarnak sikerült értelmeznie a Metallica erőteljes hangjait oly módon, hogy egyedi és hűséges maradjon eredetükhöz.eicca topins és mozgó pillanatok
A zenekar vezetője, Eicca Toppinen a koncert során beszélt a Metallica zenéjének folyamatos lenyűgözéséről. "Hihetetlen, hogy ez a zene mennyire mozog az évek után" - mondta, miközben a lelkes közönséget nézte. Ez az elkötelezettség és az érzelmi mélység, amely minden elrendezésbe áramlott, világossá tette, hogy ez nem csupán tisztelegés, hanem maga a zene ünnepe.
A hallgatók darabjai különösen megérintették a "Semmi más nem számít" darabokat, és a végső "egy". A melankólia dallamok, amelyeket a celli életre keltett, új, mélyreható érzelmi dimenzióban hozott létre. Ezzel szemben az olyan dalok, mint az "Enter Sandman" és az "Who for the Bell Tolls", az eufórikus légkört biztosították a csarnokban, amely meghívott, hogy énekeljen és ünnepeljen.
Az esti nyitó kötet, a hollós korszak tökéletesen hangolta a tömeget a hatalmas (alternatív) fémén keresztül. George Harris vezetésével légköri gitár riffeket és dinamikus énekeket mutattak be, amelyek növelték az apokaliptika várakozását. A két sáv közötti átmenet folyékony volt, és sikeres beállítást hozott létre egy felejthetetlen estére.
Az apokaliptika összességében lenyűgözően megmutatta, hogy a Metallica iránti tisztelegése majdnem három évtized után semmit sem veszített. Az a képessége, hogy az eredeti zene lényegét a saját egyedi hangjával kombinálja, minden koncertet egyedülálló élményré teszi. A Wiesbaden közönségének szerencséje volt, hogy részt vett ennek a zenei eseménynek.szöveg és fotók © jan heesch
Kommentare (0)