Európa klímacéljai nyomás alatt: haladás vagy megtorpanás?

Európa klímacéljai nyomás alatt: haladás vagy megtorpanás?

2025. október 24-én ismét a klímavédelem kihívásai lesznek a fókuszban, november 10-től pedig Belémben közeleg az ENSZ Klímaváltozási Konferenciája (COP30). Ezzel összefüggésben az Európai Parlament egyértelmű követeléseket fogalmazott meg, amelyek kiemelik a kérdés sürgősségét. Günther Sidl, az SPÖ EU-s képviselője hangsúlyozza, hogy a klímavédelem holisztikus megközelítése elengedhetetlen. Innovatív stratégiákat sürget a tiszta termelés, a fenntartható mezőgazdaság és a környezetvédelmi technológiák kutatása területén. Ezek az új megközelítések biztosíthatják azt a technológiai előnyt, amely kulcsfontosságú a jövőbeli európai munkahelyek szempontjából. Sidl azonban óva int a zöld megállapodásban már elért előrehaladás felhígításától, és rámutat, hogy évekkel ezelőtt hirdették ki a klímavészhelyzetet az Európai Parlamentben.

A jelenlegi helyzet különböző területeken visszafejlődést mutat, különös tekintettel a 2040-es klímacélra, amely a kibocsátás 90 százalékos csökkentését célozza. A tudósok egyértelműen figyelmeztetnek a pusztító következményekre, ha ezeket a célokat már nem követik komolyan. Ez az Európai Néppárt nyomására történik, amelyet azért kritizálnak, mert visszaszorítja a már eldöntött intézkedéseket. Ezek a fejlemények olyan kérdéseket vetnek fel, mint a hatékony éghajlat-politika állandó politikai napirenden való rögzítésének kérdése.

A klímapolitika összefüggései Európában

Az éghajlatpolitika a 2019. májusi uniós parlamenti választások óta központi kérdés. Akkoriban a Péntekek a Jövőért mozgalom világszerte demonstrált, jelezve a klímaválság sürgősségének növekvő tudatosságát. A szavazásra jogosultak között különösen nagy számban voltak azok a fiatalok, akik a zöldeket támogatták. Ursula von der Leyen ezt követően programja sarokköveként mutatta be a Green Deal-t, azzal az ambiciózus céllal, hogy Európát 2050-re klímasemlegessé tegyék. Azonban olyan országok kritikus hangjai, mint Magyarország és Hollandia, rávilágítanak a feszültségekre, amelyek e tervek végrehajtása során felmerülnek.

A 2020-tól kezdődő koronajárvány hatásai jelentős vitákat váltottak ki a közlekedési átállásról és a zöld technológiák népszerűsítéséről is. 2024-ben kiterjedt jogszabályt fogadtak el a kibocsátáskereskedelem szigorítására és a klímasemlegesség évszázad közepére való biztosítására. Azonban nézeteltérések vannak a meghozandó intézkedések típusával kapcsolatban. Az olyan országok, mint Franciaország és Lengyelország az atomenergiára támaszkodnak, míg Németország és Spanyolország a megújuló energiákra összpontosít.

Aktuális kihívások és megoldások

A 2024-es európai választások megerősítették a zöld megállapodással szemben szkeptikus pártok álláspontját. Ez ahhoz vezetett, hogy fontos politikai erők, különösen a Kereszténydemokrata EPP részéről a gazdasági szempontok figyelembevételét követelték. Ennek eredményeként az éghajlati és környezetvédelmi jogszabályokat blokkolták vagy meggyengítették, ami negatívan befolyásolja az éghajlati célok komoly megvalósítását. Ezt tovább súlyosbítják a jelenlegi gazdasági kihívások. Az előrejelzések szerint 2024 lesz az eddigi legmelegebb év, ami tovább erősíti a cselekvés sürgősségét.

A mostani vitában az autóipar szerepe is hangsúlyos szerepet kap. Ursula von der Leyen azt tervezi, hogy a jövőben „tiszta alkun” keresztül támogatja őket. Ennek célja a versenyképesség biztosítása, és nem veszélyezteti az éghajlati célok teljesítését. Az EU által a következő években tervezett intézkedések százmilliárdos éves beruházásokat igényelnek, bár a megosztott adósságról továbbra is ellentmondásos a konszenzus. Kulcskérdés az is, hogy a lakosság körében csökken a klímaválsággal kapcsolatos tudatosság, annak ellenére, hogy az Eurobarométer felmérése szerint a válaszadók 77%-a komoly problémának tartja a klímaváltozást.

Az éghajlatvédelmi fejlesztések kulcsfontosságúak Európában. A közelgő belémi klímakonferencia eredményének tehát utat kell mutatnia az európai klímapolitika jövője felé. Az előttünk álló kihívások politikai eltökéltséget és széles körű társadalmi támogatást igényelnek, hogy közelebb kerüljünk az éghajlati célokhoz.