Veszélyben az EU költségvetése: adósságválság fenyeget, minden állampolgár kérdezi magát!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Az EU 2025-ös költségvetése nyomás alatt: magas adósságok és közelgő válság. Mag. Roman Haider az EU pénzügyeiről.

Veszélyben az EU költségvetése: adósságválság fenyeget, minden állampolgár kérdezi magát!

Forrnak a pénzügyi feszültségek az EU szívében: a vitatott „NextGenerationEU” program visszafizetései az Európai Unió költségvetésének felrobbantásával fenyegetnek. A Freedom Európai Parlamenti Mag. Roman Haider hevesen figyelmeztet, hogy évente 25-30 milliárd euróra van szükség az alaptőke és a kamat visszafizetéséhez - ez a teljes uniós költségvetés ötödének felel meg! Ezek a riasztó adatok belső EU-dokumentumokból származnak, és egyértelműen azt mutatják, hogy a tagállamok mostanra az egekbe szökő adósságterhekkel néznek szembe. Haider szerint ez a tagdíjak növekedéséhez vagy új finanszírozási forrásokhoz, például a szén-dioxid-árazáshoz vezethet, amit teljesen elfogadhatatlannak tart.

Adósságháború az EU-ban

A helyzet egyre bizonytalanabb; Haider hangsúlyozza, hogy az EU gigantikus apparátusában nem von le tanulságokat a múltból. Egyre hangosabb a felhívás új adósságra a fegyverkezés finanszírozására, ami további megterhelést jelenthet a polgárokra és az államokra. Ez a fejlemény oda vezethet, hogy az EU-t továbbra is „mindent felemésztő csecsemőként” fogják fel, amely tagállamai rovására növekszik.

Egy friss jelentés szerint a tagállamok 2023-as nettó pozícióiból kiderül, hogy Németország továbbra is az EU legnagyobb nettó befizetője 17,4 milliárd euróval, annak ellenére, hogy a tavalyi 19,7 milliárd euróhoz képest visszaesett. Franciaország és Olaszország követi, míg Lengyelország továbbra is a legnagyobb nettó kedvezményezett 8,2 milliárd euróval. Ezek a tagállamok közötti pénzmozgások rávilágítanak az EU pénzügyi szerkezetének aggasztó fejleményeire. Ezen túlmenően a NextGenerationEU alap, amely az uniós hitelfelvételek hatalmas dimenzióját fedi le, kulcsfontosságú kérdés, amely a közeljövőben érinti majd az országokat, különösen az olyan kiemelt kedvezményezetteket, mint Görögország, amely GNI-jének 1,31 százalékát ebből az alapból kapja, amint azt az IW Cologne jelentése is mutatja.