Baloldali szélsőségesség Ausztriában: 120 százalékkal nő az erőszak!

Baloldali szélsőségesség Ausztriában: 120 százalékkal nő az erőszak!

2025. május 27-én nyilatkozott az FPÖ baloldali szélsőségesség szóvivője, NAbg. Sebastian Schwaighofer az Alkotmányvédelmi Hivatal 2024-es jelentésének riasztó eredményeiről, amely a baloldali szélsőségesség drámai növekedését dokumentálja Ausztriában. A jelentés szerint több mint 120 százalékkal nőtt a bejelentett bűncselekmények száma a baloldali szélsőségek területén. Schwaighofer sürgősen figyelmeztetett a nyomozó hatóságok esetleges ellenőrzésének elvesztésére.

A jelentés a demokratikus intézmények elleni célzott támadásokkal foglalkozik, és bemutatja a baloldali szélsőséges csoportok növekvő nemzetközi hálózatát. Ezek a különbségek és fejlemények nemcsak a közbiztonságot, hanem a demokratikus folyamatok stabilitását is veszélyeztetik.

Növekvő erőszak és szélsőségesség

Schwaighofer a politikai ellenfelek elleni erőszakos támadásokról, valamint a pártközpontok és a rendőrtisztek elleni szervezett támadásokról számolt be. Úgy látja, hogy a szélsőséges eszmék veszélyes beszivárognak a társadalomba és a médiába, és éberségre szólít fel. A baloldali szélsőséges és iszlamista csoportok közötti ideológiai közelség a probléma további dimenziójára utal, mivel mindkét miliőnek közös az antiimperialista narratívája, és szolidaritást tanúsítanak olyan szervezetekkel, mint a Hamász és a PKK.

Schwaighofer az ausztriai helyzetet a francia és a brit konfliktusokhoz hasonlítja, a baloldali szélsőséges aktivisták is megjelennek a klímatüntetésekben, amelyek gyakran erőszakot és szabotázst eredményeznek. E fejleményekre tekintettel bírálta a Belügyminisztérium tétlenségét, és konkrét intézkedéseket sürget a baloldali erőszak ellen.

Radikalizálódás és deradikalizálódás

Az aktuális események mellett fontos megérteni a radikalizálódás és a szélsőségesség összefüggéseit. A Szövetségi Polgári Oktatási Ügynökség cikke szerint a radikalizálódást olyan folyamatként írják le, amely hosszabb időn keresztül megy végbe, és nem megy egyik napról a másikra. A szakértők sok ponton nem értenek egyet a definícióval kapcsolatban, de általánosan elfogadott, hogy ez egy progresszió, amelyet különféle szociális és pszichológiai tényezők befolyásolnak.

A központi kérdés a szélsőségesség különböző formái közötti különbségtétel. A tudósok a kognitív szélsőségesek között beszélnek, akik szélsőséges elképzeléseket vallanak, és az erőszakos szélsőségesek között, akik erőszakosak. A deradikalizációs megközelítések megkísérlik megváltoztatni a szélsőséges hiedelmeket, és támogatni az ilyen környezetekből származó egyéneket.

A szélsőséges eszmék megfigyeléséről és a szólásszabadságra gyakorolt ​​hatásáról szóló viták aktuálisak, és jelentős kihívások elé állítják a társadalmat. Ki kell deríteni, hogy az ausztriai baloldali szélsőségek elleni küzdelemhez szükséges intézkedések el tudják-e érni a kívánt eredményeket.